Bejegyzés

Mosás

Mosás - elefantpatika.hu

Milyen sűrűn kell mosni az ágyneműt?

Aki nem akar kórokozótelepen aludni, inkább rendszeresen mossa az ágyneműjét. Javít a helyzeten, de nem segít, a lefekvés előtti zuhanyzás.

Mikrobákat is beviszünk az ágyba. Persze sejtjük, hogy a bőrünkön rengeteg mikroorganizmust hurcolunk. Jókat és rosszakat egyaránt. Ezeket a mikrobákat magunkkal visszük az ágyba, még akkor is, ha lefekvés előtt fürdünk vagy zuhanyozunk. Az ágyneműben aztán -ahol a testünk melegével magunk segítjük hozzá őket -a mikroszkopikus létformák képesek elszaporodni.

A lepedőket is érdemes sűrűn mosni.

Mi minden található az ágyban?

A New York University School of Medicine mikrobiológusai szerint a következő dolgok találhatóak meg ágyunkban: “gombaspórák, baktériumok, állati szőr, pollen, homok, gyapjú és pamutszálak, nem is beszélve a testből származó izzadságról, ürülékről, vizeletről, nyálról, elhalt bőrsejtekről és a testünkre kent olajokról, krémekről”. És akkor azokról még nem is beszéltünk, akik szeretnek enni is az ágyban, s élelmiszer maradványokkal osztják meg nyoszolyójukat, amit a különböző mikroorganizmusok hálásan fogadnak.

Rengeteg izzadtságot termelünk az ágyban fekve.

Aki azt gondolja, hogy nem érintett, hiszen rendszeresen takarít és mos, az bizony téved. Egy ember évente nagyjából 98,4 liter izzadságot termel az ágyban fekve. Ráadásul ezt a gravitációnak köszönhetően beisszák a párnák és a matracok.

Pontosan ezért szükséges minél rendszeresebben, nagyjából hetente, de maximum kéthetente kimosni az ágyneműket, hogy a baktériumtelepeket felszámoljuk. A matracot pedig rendszeresen szellőztetni kell. A paplanokat és párnákat a napra is kitehetjük, ahol az UV-sugárzás komoly fertőtlenítő hatást gyakorol.

30 fokon mos? Beteg lehet tőle!

Takarékosságból egyre többen mosnak alacsony hőfokon, a látszólag tiszta ruhákon azonban sok, fertőző baktérium tapadhat meg így.

Számtalan mosópor ígér már 30 fokon tiszta ruhákat, ám a friss illat nem feltétlenül jelent fertőtlenítettséget is. A magas hőfokon történő mosás vagy az erős mosószerek, jóllehet nem tesznek jót a környezetnek és bőrünknek, ám valóban elpusztították a baktériumokat.

Ezzel szemben egy kutatás rámutat arra, hogy ha alacsony hőfokon mosunk, az nemhogy nem öli meg a káros baktériumokat, de ideális táptalajt biztosít nekik. Így olyan, fertőzést okozó bacilusok is megragadhatnak például alsóneműinken, mint a szalmonella vagy az E.coli. Mint a tudósok fogalmaztak, a kímélő mosási programok “baktériumlevest” hoznak létre a ruhák körül, amelyek a mosógépben és a textíliákon is megragadnak.

Hatékony lehet az alacsony hőfokon való mosás?

Nem biztos, hogy megéri alacsony hőfokon mosni.

Nem mindegy, mennyire tiszta.

Mint dr. Lisa Ackerley higiénia szakértő fogalmazott, a fogyasztók azt hiszik, a mosással tisztítják a ruhákat, ám valójában ez nem jelent higiéniailag is tisztaságot. Újabban tendencia, hogy egyre alacsonyabb hőfokon mosunk, amivel vizet és energiát lehet megtakarítani, ezzel párhuzamosan azonban nem pusztítjuk el a baktériumokat.

Szakértők ezért azt tanácsolják,hogy ruhák nélkül havonta legalább egyszer indítsunk be egy 90 Celsius fokos mosást, amely így elpusztítja a baktériumokat a mosógép dobjában. Az ágyneműket vagy a fehérneműt pedig ne mossuk együtt a törülközőkkel, főleg, ha alacsony hőfokra álltjuk a gépet! A teregetés után pedig alaposan mossunk kezet!

Vérnyomás ingadozás

Vérnyomás ingadozás - elefantpatika.hu

Veszélyes-e az ingadozó vérnyomás?

A vérnyomás értéke folyamatosan ingadozik, befolyásolja a napszak, a hangulatunk vagy akár az időjárás. Meddig egészséges mértékű ez a váltakozás?

A vérnyomást számtalan tényező befolyásolja, többek között a mozgás, a stressz, sőt, még az időjárás is, ezért a vérnyomás bizonyos mértékű ingadozása természetes folyamat. De hogy mikortól számít kórosnak?

Miért ingadozik a vérnyomás?

A vér az erekben egyfajta nyomás alatt kering, és ezt a nyomást a szív munkája biztosítja számára. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a kóros vérnyomás bizony komoly befolyást gyakorol a szív működésére és annak állapotára.

A vérnyomás-emelkedéssel járó megbetegedések az utolsó évtizedekben rendkívül gyakorivá váltak minden civilizált országban. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos eredetű magasvérnyomás-betegséget.

Természetesen a vérnyomás értékei egy nap alatt folyamatosan változnak, hiszen több tényező is hatással van rá. Ébredéskor például az értékek alacsonyabbak, míg napközben magasabbak lehetnek. A stressz, a mozgás, a meleg, sőt, egyes ételek és italok is megemelhetik kissé a vérnyomást. Ennek ellenére nem szabad legyinteni a gyakori és túl nagy ingadozásokra, ugyanis azt -akárcsak a magas vérnyomást – ezt is kezelni kell!

Az ingadozó vérnyomás is komoly problémákat okozhat.

Meddig normális az ingadozás?

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolás értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Az ez alatti értékek esetében hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó adatok esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk.

Azonban fontos tudni, hogy az ingadozó vérnyomás is komoly problémákat okozhat, és olyan tünetekkel járhat, mint:

  • szédülés
  • látászavar
  • hányinger
  • rossz közérzet
  • koncentrációs zavarok
  • fáradékonyság
  • fejfájás

A vérnyomás ingadozása az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Ennek következtében sajnos könnyen sérülhet a belső, endothel részük, mely tragikus következményekkel is járhat. Több kutatás is rámutatott ugyanis már arra, hogy a stroke esélye jelentősen megnő ingadozó vérnyomás esetén is. Emellett számolni kell a szívroham, a trombózis, és a halálos thromboembólia lehetőségével is.

Milyen mértékű ingadozás számít kórosnak?

A vérnyomás-ingadozást nem lehet számszerű értékkel megadni, illetve egy túl bonyolult kapcsolatrendszer elemzése lenne ahhoz szükséges, hogy ezt tudományos pontossággal leírjuk. Egyszerűsítve a problémát úgy lehet kezelni, hogy a vérnyomás ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha rohamokban jelentkezik a normál vérnyomású betegben hipertónia.

Hasonló képet adhat a pánik-szindróma, illetve a pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis is. A másik terület, a kezelt hipertóniás betegek vérnyomás ingadozása, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez általában túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor nagy vérnyomásesést nagy vérnyomás emelkedés követ. De az is előfordulhat, hogy a beteg félelmében, ijedtségében több gyógyszert szed be, mint amit rendeltek neki.

Összességében tehát elmondható, hogy a normál tenzió ingadozás a terhelésnek megfelelő, átmeneti, rövid ideig tartó vérnyomás emelkedés, majd a normál értékhatárok közé visszamenő vérnyomással jár. A kóros tenzió ingadozás azonban egy libikókához hasonló, súlyos szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz.

Hogyan ismerhető fel az ingadozás?

A vérnyomás problémáit felismerni igen nehéz, hiszen azok sokszor teljesen tünetmentesen jelentkeznek. Ha azonban mégis észlel tüneteket, vagy az otthoni mérések során kapott nagy eltérések aggasztják, úgy érdemes 24 órás vérnyomásmérésen részt vennie. Ekkor egy hordozható eszköz egy nap többször is megméri a vérnyomását, ezáltal lényegesen pontosabb képet kaphat az ingadozás mértékéről.

Az abnormális vérnyomás-ingadozást is kezelni szükséges

A vérnyomásproblémákat, így az ingadozó vérnyomást is két megközelítés együttes alkalmazásával kezelik. Mindenképpen komoly életmódváltozásra van szükség, emellett a betegnek gyógyszeres kezelést is kapnia kell. A két terápia rendszeres orvosi kontroll mellett lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk, és hogy orvosolhassuk az ingadozást is.

Cukorbetegség tünetei

Cukorbetegség - elefantpatika.hu

A cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei

Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Figyelemfelhívó tünet lehet a szomjúság, a nehezen gyógyuló seb, de a diabétesz az esetek többségében kezdetben tünetszegény, a panaszok alapján nehezen felismerhető.

A cukorbetegség eltérő tünetekkel jár a betegség különböző típusai esetén. Tévhit, hogy a szomjúság és a nagy mennyiségű vizelet a cukorbetegség egyértelmű korai jele. Az érintett betegek nagy részénél más tünetek jelezhetik a diabéteszt, a gyakoribb 2-es típusú cukorbetegség esetén ugyanis csak a betegség előrehaladottabb fázisában jelentkezik a szomjúság, de a gyakori vizeletürítésnek is lehetnek más okai.

A cukorbetegség első tünetei:

Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek.

A cukorbetegség ezen típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás (fokozott éhségérzet mellett), szomjúságérzés, szájszárazság, fáradékonyság, levertség. Gyakran előfordul, hogy a betegség súlyos formában jelentkezik először: ez az úgynevezett diabéteszes ketoacidózis. Ketoacidózis esetén a vércukorszint emelkedett, gyakran extrém magas értékeket is elér. Felborul a szervezetben a folyadék- és elektrolitok egyensúlya. Mindez jellegzetes tünetekhez vezet: kiszáradás, fokozott légzés, hányinger, hányás, tudatzavar, mely akár kómáig is súlyosbodhat. Hirdetés Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget a kezdetét követően 15-20 évvel fedezik csak fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. Az alábbi jelek tehát nehezen felismerhetőek, ezért csak a laboratóriumi vércukorszint-ellenőrzés jelenthet biztos választ. Egy egyszerű vérvétel segítségével már a diabétesz előszobájának tartott inzulinrezisztencia is kimutatható.

A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek (furunculusok). Szintén gyakori bizonyos testrészek (elsősorban a hónalj, a szeméremtest környéke, emlő alatti területek) gombásodása, mely viszketéshez vezet. Jellegzetes továbbá az, a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár sebészi metszés, akár sérülés helye.

A cukorbetegség - elefantpatika.hu

A cukorbetegség tünetei hosszú távon:

A betegség előrehaladásával egyre gyakoribbak a fokozott érelmeszesedés következtében kialakuló tünetek. Az érelmeszesedés cukorbetegségben általános, azaz az egész szervezetben érintheti az ereket. Az általános érelmeszesedés leggyakrabban szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar formájában jelentkezhet. A cukorbetegség következménye az idegrendszer károsodása is. Ennek tüneteihez tartozhat a látás romlása, a végtagok zsibbadása, az érzékkiesés, a fájdalomérzet csökkenése (a beteg nem vesz észre kisebb sérüléseket), vagy férfiak esetében a merevedési zavarok. A látásromlás gyakran hirtelen alakul ki, a látás teljes elvesztéséhez is vezethet. Fel nem ismert cukorbetegség esetén sok esetben a fenti tünetek jelentkeznek először, így derül csak fény a betegségre. Cukorbetegekben a szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik (úgynevezett néma infarktus). Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző mellkasi fájdalmat, ami abból adódik, hogy az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor csak a következményes csökkent szívműködés hívhatja fel a figyelmet lezajlott infarktus lehetőségére vagy egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat.

A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezet. Az elhalás a lábujjakon kezdődik és kezeletlen esetben, felfelé haladva, további elhalásokhoz vezethet. Amennyiben időben nem kap megfelelő kezelést a beteg végtagi amputáció is szükségessé válhat. Az érelmeszesedés következménye a veseműködés fokozatos romlása is. Kezeletlen esetben végstádiumú krónikus veseelégtelenség alakul ki; a beteg ekkor már dialízisre szorul.

Tanácsok a nyári fertőzések megelőzéséhez

Tanácsok a nyári fertőzések megelőzéséhez - elefantpatika.hu

Gyomorrontás, hasfájás, hasmenés, hányás –a gyomor-és bélrendszeri fertőzések tünetei sokszor a higiéniás szabályok betartásával megelőzhetőek lennének. Mit tegyünk, hogy a nyári melegben az étkezések kellemetlen mellékhatásait elkerüljük?

Nem csak a tojás okozhatja, a SZALMONELLA-FERTŐZÉS aszalmonellózis a köznyelvben, rendszerint fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri panaszokat jelöl. A kórokozónak azonban számos, különböző panaszokat okozó alfaja is létezik. Fertőzés bármikor kialakulhat, ám a járvány kialakulásának kockázata nyáron a legmagasabb.

Nyári veszélyek: a salmonellosis (szalmonella-fertőzés). Az ételmérgezéssel összefüggésben elsőként a tojásra, a tejtermékekre, vagy húsokra gondolunk, pedig a zöldség-, vagy gyümölcsfélék is okoznak panaszokat.

Az Egyesült Államokban 2011-ben lezajlott lisztéria járványt például fertőzött sárgadinnye fogyasztása idézte elő, de 2009-ből ismerünk olyan eseteket is, ahol fertőzött mogyoró okozott szalmonellás megbetegedéseket. A sokszor kórházi ellátást is igénylő, vagy akár végzetes kimenetelű esetek többsége azonban az ételek helyes tárolásával és elkészítési módjával, illetve alapos tisztítással megelőzhető.

A fertőzések többsége a várandósokra, idős, legyengült immunrendszerű egyénekre és kisgyermekekre jelent nagyobb veszélyt, így esetükben mindig nagy körültekintéssel járjunk el az ételek elkészítése során.

Betegségek és tünetek az előbbiekben említett, magas lázat, izomfájdalmat, hányingert, hasmenést okozó lisztériabaktérium a gyümölcsök, zöldségek mellett kész hústermékekben, joghurtokban, lágy sajtokban is előfordulhat. A tejtermékek mellett a nyers tojás és húsok, illetve bizonyos zöldségfélék fogyasztása szalmonellafertőzést is okozhat.

A tünetek hasonlóak, a 12-72 órán belül jelentkező szalmonellás panaszokkal szemben a lisztéria esetében azonban a fertőzött étel elfogyasztását követő 2 naptól kezdődően akár 2 hónappal később is megjelenhetnek.

ÉVENTE EGYMILLIÓAN HALNAK BELE, a világon mintegy félmilliárd ember szenved krónikus hepatitis B vagy C fertőzésben, Magyarországon pedig a vezető halálozási okok szerepel a krónikus májbetegség. A hazai hepatitis-fertőzöttek száma százezerre tehető, de közülük csak hétezret kezelnek, mert a betegek sokszor nem tudnak arról, hogy fertőzöttek.

A hepatitis jelei: Az E.coli nevű kórokozó nevét is ismerhetjük már, 2006-ban például fertőzött spenót fogyasztása okozott járványt az Egyesült Államokban. A hasi fájdalmakat, hasmenést, hányást okozó baktérium emellett darált marhahúsban, pasztőrözés nélküli gyümölcslevekben, vagy tejben is előfordulhat.

A májbetegséget okozó, fáradtsággal, lázzal, levertséggel és súlyvesztéssel járó Hepatitisz A fertőzések egyértelműen a higiéniás szabályok elmulasztását jelzik. A betegség ellen létezik védőoltás is, de megelőzését az ételek készítése, elfogyasztása előtti alapos kézmosással segíthetjük. A gyakran egyszerű gyomorhurutként kezelt, gyomorgörcsöket, heves hasmenést, hányást okozó norovírusok egy-két napig okoznak panaszokat, míg a csirkehúsokban előforduló Campylobacter nevű korokozó akár véres hasmenést is előidézhet. A felsoroltak mellett a tenger gyümölcseivel is bánjunk óvatosan, alapos átsütés nélkül a szervezetbe jutva szintén fertőzések forrásai lehetnek.

A GYOMORRONTÁS: A gyomorrontás, a heveny gyomornyálkahártya gyulladás gyakran előforduló, általában spontán, magától gyógyuló betegség, melyet legtöbbször a gyomor túlterhelése okoz. Az emésztő szervrendszer mennyiségi megterhelése a gyomor gyulladását váltja ki. Kialakulhat még romlott ételtől vagy valamely vírusos fertőzéstől. A gyomorfal irritációját alkohol, erősen fűszeres ételek is kiválthatják.

Mire figyeljünk?

  • Alapvető, de sokszor mégsem fordítunk rá kellő időt, figyelmet: mossunk kezet, mielőtt a konyhába lépünk, akár főzés, sütés, vagy étkezés céljából tesszük. A zöldségeket, gyümölcsöket felhasználás előtt alaposan mossuk és szárítsuk meg, fogyasztásig tároljuk hűtőben, elkülönítve a több élelmiszertől.
  • A spenót, saláta, káposzta és egyéb zöldségek külső leveleit távolítsuk el, a többi, felhasználásra szánt levelet külön-külön, egyesével mossuk le.
  • A főzés szintén segíthet a fertőzések megelőzésében, magas hőmérsékleten a legtöbb kórokozó elpusztul.
  • A konyhapultot, vágódeszkát mindig alaposan tisztítsuk meg, különösen nyers hús, vagy zöldségek feldolgozását követően.
  • Az elkészített ételt rövid időn belül tálaljuk és fogyasszuk el, a maradékot mielőbb tegyük hűtőbe.
  • Húsok készítése során soha ne tegyük a már alaposan átsütött, készterméket a még feldolgozás előtt használt, korábban a nyers hús tárolására szolgáló edénybe.
  • A lejárt szavatosságú terméket ne fogyasszuk el, még akkor sem, ha hűtőben tároltuk.
  • A tojásokat feltörés előtt mindig alaposan mossuk át. A nyers tojást tartalmazó ételeket kerüljük a nyári melegben, ezek szinte pillanatok alatt megromolhatnak a hűtőből kivéve. Ez okból a lágytojás fogyasztása sem javasolt, a tojást tartalmazó fogásokat süssük alaposan át.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyomorfertőzések többsége ágynyugalom, diéta és bőséges folyadék fogyasztás hatására magától is gyógyul pár napon-egy héten belül. A rizikócsoportba tartozó idősek, kisgyermekek és legyengült immunrendszerű betegek esetében azonban súlyosabb panaszok is jelentkezhetnek,melyek kezelése orvosi segítséget, gyakran kórházi kezelést igényel. Forduljunk orvoshoz, ha elhúzódó, magas láz, véres széklet, csillapíthatatlan hányás, vagy 3 napnál tovább tartó hasmenés jelentkezik. A vizelet csökkenése, a száraz száj, zavartság a kiszáradás jelei lehetnek, gyanú esetén hívjunk orvosi segítséget.

Szerepcsere

Beszélgetés a koronavírussal

A koronavírus-járvány sokkhatásként érkezett az életünkbe. Félelem és bizonytalanság lett úrrá rajtunk. E szörnyű helyzet tükröt tart elénk, hogy még jobban megismerjük önmagunkat, reakcióinkat, a környezetünkben lévőket. Ki belátóan, engedelmesen követi a korlátozásokat, ki lázad ellene, ki túlértékeli, ki alulértékeli a helyzetet, ki pánikol, ki felfokozott agresszivitással reagál. Sok mindenre megtanít minket ez a helyzet (a vírus), viszont sok jó dolog is megmutatkozik. Összefogás, együtt érzés, segítés, önzetlenség, kreativitás, gyorsaság stb. És főleg önmagunk megismerése egy ilyen veszélyes, ijesztő helyzetben. Szörnyű áron, de legalább tanuljunk belőle a jövőt illetően. Mit tudunk tanulni mindebből? Hogyan segíti ez a saját önismereti fejlődésünket? A jövőre vonatkozóan miben tud hasznos lenni? Epiktétosz ókori filozófus szerint az emberek nem a dolgoktól félnek, hanem attól, ahogyan látják azokat. Ezért nézzük meg most másképpen is a helyzetünket. Eddig kifelé tekintettünk, de mi történne, ha most más oldalról is megvizsgálnánk a dolgokat, mégpedig a vírus oldaláról. A képzeletbeli beszélgetés a vírussal talán segít abban, hogy mi vegyük át az irányítást a járvány felett, s annak tanulságait beépítsük a jövőnkbe.

Mi, emberek: Mire volt ez jó, hogy így letámadta a világot?

Ő, a vírus: Hányszor fordult már elő, hogy csak beszéltetek, belevágtatok egymás szavába, csak a saját hangotokat hallottátok, és nem hallottátok a másik embert? Én is nagyon sokszor próbáltam szólni hozzátok, küldtem a figyelmeztető jeleket, de nem akartatok meghallani, nem akartátok tudomásul venni, hogy mire utalok. Éppen ezért fel kellett gyorsítanom az eseményeket, aminek bizonyos elemei lehet, hogy hosszú távon majd akár a javatokat is szolgálhatják. Eljött az idő, hogy észrevegyetek, és elgondolkozzatok a tanításaimon.

Mi: Ez az egész a javunkat szolgálná? Miért is?

Ő: Sajnos másképp nem tudtam ezt el érni, mint úgy, hogy egy sor akadályt gördítettem elétek. Ahhoz, hogy a károkat minél előbb elhárítsátok, gyorsan kell ezt az akadályt megoldanotok. Okosnak, hatékonynak, kreatívnak, ki tartónak stb. kell lennetek. A tudósoknál van a vakcina előállítása, a megfelelő gyógyszer keresése, a politikusoknál és az egészségügyi dolgozóknál van a járványhelyzet kezelése, és minden embernél a saját élet helyzetének az alakítása. A hétköznapokban a megelőzés, az izoláció, a digitális oktatásra való átállás, az összezártság, a home office az, amire mihamarabb megoldást kell/kellett találnotok.

Mi: De ez mégis miért jó nekünk?

Ő: Találkoztatok egy helyzettel, egy akadállyal, és azt igyekeztetek legyőzni. Eddig kifelé figyeltetek, most, hogy már több időt eltöltöttetek a megváltozott világban, itt az ideje, hogy kívülről befelé önmagatokba forduljatok. Mire tudlak megtanítani benneteket? Az akadályok mindig valamiféle leckére tanítanak. Minden probléma vagy nehézség tulajdonképpen egy lehetőség arra, hogy fejlődhessetek, még ha súlyos árat is kell érte fizetni. Mi lenne, ha az akadályokhoz mostantól úgy állnátok hozzá, hogy nem a legnagyobb ellenségeitek voltak, hanem a legnagyobb tanítómestereitek? Ez a megközelítés talán jobban segít átvészelni a nehéz helyzeteket.

Mi: Miért baj az, hogy nyugalomban szeretnénk élni, és persze minél jobban?

Ő: Ez nem baj, ez a természetes. A baj az egóval van, ezért a legnagyobb csapást az egótokra mértem. A gazdasági mutatók felfelé íveltek, de csak magatokkal voltatok elfoglalva. Terveitek voltak a jövőre, lefoglaltátok a nyaralást, de egyre többet és többet akartatok akkor is, ha ezzel valamit tönkretettetek. Az egótok elhitette veletek, hogy már minden jó, már nem kell fejlődni, tanulni, mert elértetek mindent. Ezért láttátok bennem a sátánt, a lehető legrosszabbat, ami csak jöhetett, mert tönkretette a tökéletesnek gondolt életeteket.

Mi: De ezzel életek mentek tönkre! Hogyan tudunk újra talpra állni?

Ő: A félelmeiteket tudatosítással már enyhíteni tudtátok, tisztáztátok magatokban, hogy mitől is féltek, és így milyen ráhatásotok van a dolgokra. Ezért hoztátok a különböző járványügyi intézkedéseket. De a tudatosítás mellett egy másik eszköz is van a kezetekben, amivel visszavehetitek az irányítást. Ez az úgynevezett átkeretezés. Vagyis az eddig bevésődött, rutinná vált életstílus, gondolkodás, viselkedés átalakítása. Más oldalról is meg kell nézni és értelmezni a dolgokat, mert ugyanannak a dolognak tulajdoníthatunk többféle jelentést is. Nézőpont kérdése, hogy valaminek mennyire látjuk a jó vagy a rossz oldalát. A kritika például erős ellenállást vált ki a legtöbb emberből, függetlenül attól, hogy az építő kritika-e, és nem úgy tekintetek rá, mint a másiktól jövő őszinteségre. Ugye, mennyire más a két meglátás? Amikor érzelmileg érintettek vagytok, hajlamosak vagytok ugyanazt szajkózni, és beleragadni egyféle negatív értelmezési keretbe, ez pedig akadályoz titeket a problémamegoldásban és a döntéshozásban. Ez az érzelmi érintettség most különösen igaz, amikor minden megváltozott körülöttetek.

Forrás: Patika Magazin hírlevél

A koronavírus mint családi teher

Mit tegyen a szülő? Mitől fél a gyermek?

Arról sokat olvasunk és hallunk, hogy a szülő miként küzd meg saját félelmeivel, hogyan írja át életét a koronavírus okozta járvány. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy a gyerekekben mi zajlik, ők hogyan élik meg a veszélyhelyzetet?

A koronavírus okozta krízishelyzet minden ember életét megnehezíti, és egy olyan kihívás elé állít minket, amely pszichésen megterhelő. Ez a teher egyrészt reális, ugyanakkor lehet irreális is, ha azon kapjuk magunkat, hogy a szorongás eluralkodott rajtunk, és mindent szürkén látunk, azt érezzük, hogy tehetetlenül sodródunk.

A szülő esetében hatványozottan jelen lehet az előbb említett túlzott aggodalom, hiszen nemcsak önmagát, hanem gyermekét is félti, tágabb értelemben minden rokonát és ismerősét.

A karantén, kijárási tilalom tovább fokozza a „veszély van” érzését. Amivel együtt jár az a plusz teher is, hogy hova tegyem most gyerekemet. Eddig olyan könnyű volt megkérni testvért, nagy szülőt, barátot, de most még ez sem opció. Egy magyar páciensem Olaszországban él hatéves kisfiával és olasz férjével, közel 3 hete kötelezően kijárási tilalmat rendelt el a kormány, amit még bonyolított, hogy a kisgyermek ezt megelőzően 2 hétig beteg volt. Bele tudunk-e gondolni abba, hogy milyen az, ha nem lehet kimenni egy hónapig? A pá cien sem úgy fogalmaz, hogy „ahogy telik az idő, egyre rosszabb, azt éljük meg, hogy nincs értelme felkelni, és Marco, a kisfiam is egyre ingerlékenyebb…” Ez a példa jól illusztrálja, hogy a bezártság frusztrációhoz vezet, sőt pszichésen olyan megpróbáltatás egy család életében a tilalom, hogy ember legyen a talpán, aki ezt nem érzi meg. Van persze remény. De ehhez át kell tudni hangolni a gondolkodásunkat, és nem hagyni, hogy passzívan szenvedjük el a mindennapokat. A bezártságérzés legyőzésének kulcsa az értelem keresése, ami magával hozza az értékesség érzését. Legyen az felnőtt vagy gyerek, újra kell tudni keretezni a napokat. Ha nem elfolyunk, hanem tudatosan tevékenykedünk, akkor a depresszió és a szorongás érzése minimális szintre redukálható.

Hogyan éljük túl a karantént a gyermekkel?

Ha a gyerek le van foglalva szellemileg és fizikailag, akkor csökken a dacos, sokszor hisztis viselkedés. A térnek és helyzetnek megfelelően a mozgás beiktatása nem elhagyható. Tornázzunk együtt a gyerekkel, tegyük játékossá és rendszeressé a fizikai aktivitást. •Alakítsunk ki egy átlátható napirendet, amelynek a lényege, hogy a gyermek ne azt élje meg, hogy nincs mit tenni, vagy hogy bármeddig lehet aludni. A közös keretezés célja, hogy tudja a gyermek, mikor mi a feladat, mikor van szünet, mikor mi fog következni. Ezt érdemes pontosan megbeszélni és leírni, lerajzolni egy nagy kartonpapírra, amit ki lehet rakni. •A gyermek időben keljen fel, és öltöztessük fel, mintha oviba vagy suliba menne. •Ne most próbáljuk behozni a lemaradásokat, a tanulás és a pihenés arányára figyeljünk. •Készüljünk fel arra, hogy a dac, hiszti, sírás a gyerek egyik kommunikációs eszköze lesz, azonban a szülő türelme most sokat tud segíteni: éljük át mi szülők, hogy a helyzet most egyedi, nekünk is és a gyermeknek is. A hisztire ne dühből reagáljunk, próbáljuk meg átbeszélni a frusztráció okát. •A gyermeknek hagyjni kell teret arra, hogy lefoglalja saját magát a játékaival, és hogy kapcsolatot tudjon teremteni a barátaival. Digitális, online világban élünk, és ne felejtsük, hogy a gyereknek is igénye a társas kapcsolódás.

„Anya, ugye te nem halsz meg…?”

A gyermek, hasonlóképpen, mint a felnőtt, begyűjt információkat, nyitott fülekkel jár, és közben próbálja értelmezni önmaga számára, hogy mit jelent az, hogy koronavírus. A gyermek fantáziál, és sok esetben fél. Ahogy a felnőtt (a legtöbb esetben nem a megbetegedéstől félünk), úgy a gyerek sem a betegségtől tart, hanem attól, hogy elveszítheti a szüleit.

A biztonságérzete rendül meg a krízishelyzetben, ami annyit jelent, hogy a szülő mint bázis a gyermek fejében felértékelődik a külső veszély hatására.

A szülő elsődleges feladata, hogy mutassa minden pillanatban: nincs semmi baj, én itt vagyok, én stabil vagyok. Ebből az is következik, hogy a felnőttnek először a saját belső démonaival kell megküzdenie, és utána tud hiteles lenni a gyermeke számára. Egy instabil szülő instabil, szorongó gyermeket fog eredményezni. A gyermek számára az, ha a szülő bizonytalan vagy éppen beteg, vagy nincsen jelen, belső feszültséget teremt, hosszú távon személyiségromboló hatása van. A nincs jelen kifejezést értsük jól, azt takarja, hogy a szülőnek rá kell hangolódnia a gyermekére, és ki kell elégítenie a fizikai és pszichológiai szükségleteit. A gyermek elsődleges célja a biztonságos kötődés kialakítása, és annak megélése, hogy nincs egyedül a világban.

Az édesanya egy olyan stabil menedék kell hogy legyen, aki kiszámítható és odaforduló.

A koronavírus ebben a folyamatban tud zavart okozni. A szülő minden esetben ismerje meg a gyermek legbelsőbb félelmeit. Azok a nyomasztó fantáziák, amelyek nem kerülnek ki, nem kerülnek be a kommunikációs térbe, megterhelik a gyermeket, szélsőséges esetben állandó készenléti állapotba kerül. Ha állandósul a nyomasztó félelem, mert nem tudja, mit jelent, hogy járvány, nem érti, miért kell otthon maradni, nem érti, anya miért feszült… akkor a gyermek, ahogyan a felnőtt, pánikolni kezd, irreális félelmek hálójába kerül.

  • A gyermeknek szellemi szintjének megfelelően magyarázzuk el mindazon fogalmakat, amelyeket mi magunk is sokszor már észrevétlenül használunk.
  • Fektessünk hangsúlyt a megelőzésre: mondjuk el a gyereknek, hogy miért van szükség a kézmosásra, miért kell otthon maradni. Ezzel alapvetően a gyermek bizonytalanságát tudjuk csökkenteni.
  • Ne engedjük, hogy olyan cikket vagy tévéműsort nézzen, ami nem neki való: valljuk meg, sokszor mi magunk sem értjük az idegen kifejezéseket, vagy éppen mi magunk sem tudunk mit kezdeni a sokkoló halálozási adatokkal. Ne terheljük a gyermeket feleslegesen.
  • Soha ne hazudjunk a gyereknek: tegyük egyértelművé, hogy ez a betegség olyan, mint a megfázás, sok ember megbetegszik, de mi mindent megteszünk, hogy ne dőljünk ágynak. Ezzel azt kell erősíteni, hogy vegye komolyan, ám anya és apa itt van mindig. Ha a gyermek megéli, hogy van ráhatása az eseményekre, akkor jobban tud alkalmazkodni a helyzethez.
  • Ha egy családtag megbetegszik, akkor ezt mondjuk el. Tegyük egyértelművé, hogy az orvosok és mi is mindent megteszünk, hogy mihamarabb felgyógyuljon az illető.
  • A halál fogalmát be kell építeni: vallási és különböző nézeteinknek megfelelően beszélgessünk a gyerekkel az elmúlásról. Minden korosztály másképpen éli meg vagy éppen másképpen értelmezi a halál fogalmát.

Forrás:Patika Magazin hírlevél

 

Nemcsak a vírus, a pánik is fertőző

Mit mond a pszichológus?

A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, hanem irracionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók lehetnek a veszély aktuális súlya felől nézve.

Nem csak a vírus, a pánik is fertőző. „Ha a szomszéd spájzol egy járványra készülve, én sem várhatok a csodára…” Az ember társas lény, megosztja másokkal a híreket, ha pedig érzelmi feszültséget él át, a társai körében keres megnyugvást (és megerősítést, hogy helyesen cselekedett). A félelem beszédtémát generál, a veszély észlelése ezáltal tovább adódik, ahogy a rá adott reakciók is.

A pánik gyújtópontjában többnyire valamilyen, az emberek körében terjedő hír áll, valamint az, hogy ezt a hírt és a hozzá kapcsolódó egyéb értesüléseket nem dolgozzák fel racionális módon – a forrásnak utánanézve, pró és kontra érveket mérlegelve –, hanem gondolkodásbeli torzításaik szemüvegén keresztül látják őket.

Annak alapján, hogy miként dolgozzuk fel a környezet információit, és hogyan reagálunk a stresszre, két alapvető személyiségtípust különböztethetünk meg:

  • A szenzitizátor, „érzékenyítő” típusú emberek hajlamosak felnagyítani a környezetükben észlelt veszedelmeket, hajlamosak farkast kiáltani akkor is, ha csak egy madár rebbent a bokorban. Az ő esetükben nagyobb esély van arra, hogy egy aggasztó értesülés hatására elönti őket a pánik, túlzó módon reagálnak, illetve túlzó értesüléseik kel gerjeszthetik is a pánikot.
  • Az „elnyomó” típusú emberek inkább elnyomják magukban az aggodalmat, és nem viselik túl jól a fenyegetett helyzetekben bennük keletkező szorongást. Annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük ezt a feszültséget, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a veszélyre figyelmeztető információkat, és hajlamosabbak az irreális optimizmusra is. Ők azok, akik azt mondják, „jobb a rossz dolgokkal nem foglalkozni” , és akkor is békésen alszanak, amikor már ég a ház.

Mitől függ a reakciónk?

Az, hogy egy válság küszöbén vagy egy ténylegesen bekövetkezett fenyegetettségi helyzetben hogyan reagálunk, függ:

  • a személyiségtípusunktól,
  • a személyes élettörténetünktől (átéltünk-e már hasonló válságot vagy fenyegetettséget, és ha igen, milyen élmény volt és milyen tapasztalatokkal jöttünk ki belőle),
  • és attól, hogyan reagál a társas környezetünk, mert ez ránk is biztosan hatással van.

Tájékozódjunk pártatlan forrásból!

Keressük a hiteles információforrásokat, és kerüljük azokat a cikkeket a médiában, amelyeknek már a címéből látszik, hogy szenzációhajhász, valótlan tartalom lehet mögötte. Ne feledjük, az ismerőseinktől hallott értesülések elsősorban pletykának számítanak. Jobb, ha csak a további információgyűjtés kiindulópontjául szolgálnak, és nem váltjuk őket azonnal tettekre.

Őrizzük meg a nyugalmunkat!

Vészhelyzetben az egyik legfontosabb annak elkerülése, hogy elárasszon és meg bénítson minket a félelem. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a társas közegünkben rémhírek terjednek, egy adott helyzet megítélése bizonytalan, és egyre inkább eluralkodik rajtunk a rettegés, bátran folyamodjunk olyan, az érzelmek lecsendesítését szolgáló eszközökhöz, mint a meditáció. Miután ilyen módon csillapítottuk a belső vihart, egészen biztosan higgadtabban tudunk mérlegelni, és átgondoltabban – nem pánik alapúan – tudunk döntéseket hozni.

Forrás: Patika Magazin hírlevél