Bejegyzés

Mosás

Mosás - elefantpatika.hu

Milyen sűrűn kell mosni az ágyneműt?

Aki nem akar kórokozótelepen aludni, inkább rendszeresen mossa az ágyneműjét. Javít a helyzeten, de nem segít, a lefekvés előtti zuhanyzás.

Mikrobákat is beviszünk az ágyba. Persze sejtjük, hogy a bőrünkön rengeteg mikroorganizmust hurcolunk. Jókat és rosszakat egyaránt. Ezeket a mikrobákat magunkkal visszük az ágyba, még akkor is, ha lefekvés előtt fürdünk vagy zuhanyozunk. Az ágyneműben aztán -ahol a testünk melegével magunk segítjük hozzá őket -a mikroszkopikus létformák képesek elszaporodni.

A lepedőket is érdemes sűrűn mosni.

Mi minden található az ágyban?

A New York University School of Medicine mikrobiológusai szerint a következő dolgok találhatóak meg ágyunkban: “gombaspórák, baktériumok, állati szőr, pollen, homok, gyapjú és pamutszálak, nem is beszélve a testből származó izzadságról, ürülékről, vizeletről, nyálról, elhalt bőrsejtekről és a testünkre kent olajokról, krémekről”. És akkor azokról még nem is beszéltünk, akik szeretnek enni is az ágyban, s élelmiszer maradványokkal osztják meg nyoszolyójukat, amit a különböző mikroorganizmusok hálásan fogadnak.

Rengeteg izzadtságot termelünk az ágyban fekve.

Aki azt gondolja, hogy nem érintett, hiszen rendszeresen takarít és mos, az bizony téved. Egy ember évente nagyjából 98,4 liter izzadságot termel az ágyban fekve. Ráadásul ezt a gravitációnak köszönhetően beisszák a párnák és a matracok.

Pontosan ezért szükséges minél rendszeresebben, nagyjából hetente, de maximum kéthetente kimosni az ágyneműket, hogy a baktériumtelepeket felszámoljuk. A matracot pedig rendszeresen szellőztetni kell. A paplanokat és párnákat a napra is kitehetjük, ahol az UV-sugárzás komoly fertőtlenítő hatást gyakorol.

30 fokon mos? Beteg lehet tőle!

Takarékosságból egyre többen mosnak alacsony hőfokon, a látszólag tiszta ruhákon azonban sok, fertőző baktérium tapadhat meg így.

Számtalan mosópor ígér már 30 fokon tiszta ruhákat, ám a friss illat nem feltétlenül jelent fertőtlenítettséget is. A magas hőfokon történő mosás vagy az erős mosószerek, jóllehet nem tesznek jót a környezetnek és bőrünknek, ám valóban elpusztították a baktériumokat.

Ezzel szemben egy kutatás rámutat arra, hogy ha alacsony hőfokon mosunk, az nemhogy nem öli meg a káros baktériumokat, de ideális táptalajt biztosít nekik. Így olyan, fertőzést okozó bacilusok is megragadhatnak például alsóneműinken, mint a szalmonella vagy az E.coli. Mint a tudósok fogalmaztak, a kímélő mosási programok “baktériumlevest” hoznak létre a ruhák körül, amelyek a mosógépben és a textíliákon is megragadnak.

Hatékony lehet az alacsony hőfokon való mosás?

Nem biztos, hogy megéri alacsony hőfokon mosni.

Nem mindegy, mennyire tiszta.

Mint dr. Lisa Ackerley higiénia szakértő fogalmazott, a fogyasztók azt hiszik, a mosással tisztítják a ruhákat, ám valójában ez nem jelent higiéniailag is tisztaságot. Újabban tendencia, hogy egyre alacsonyabb hőfokon mosunk, amivel vizet és energiát lehet megtakarítani, ezzel párhuzamosan azonban nem pusztítjuk el a baktériumokat.

Szakértők ezért azt tanácsolják,hogy ruhák nélkül havonta legalább egyszer indítsunk be egy 90 Celsius fokos mosást, amely így elpusztítja a baktériumokat a mosógép dobjában. Az ágyneműket vagy a fehérneműt pedig ne mossuk együtt a törülközőkkel, főleg, ha alacsony hőfokra álltjuk a gépet! A teregetés után pedig alaposan mossunk kezet!

Vérnyomás ingadozás

Vérnyomás ingadozás - elefantpatika.hu

Veszélyes-e az ingadozó vérnyomás?

A vérnyomás értéke folyamatosan ingadozik, befolyásolja a napszak, a hangulatunk vagy akár az időjárás. Meddig egészséges mértékű ez a váltakozás?

A vérnyomást számtalan tényező befolyásolja, többek között a mozgás, a stressz, sőt, még az időjárás is, ezért a vérnyomás bizonyos mértékű ingadozása természetes folyamat. De hogy mikortól számít kórosnak?

Miért ingadozik a vérnyomás?

A vér az erekben egyfajta nyomás alatt kering, és ezt a nyomást a szív munkája biztosítja számára. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a kóros vérnyomás bizony komoly befolyást gyakorol a szív működésére és annak állapotára.

A vérnyomás-emelkedéssel járó megbetegedések az utolsó évtizedekben rendkívül gyakorivá váltak minden civilizált országban. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos eredetű magasvérnyomás-betegséget.

Természetesen a vérnyomás értékei egy nap alatt folyamatosan változnak, hiszen több tényező is hatással van rá. Ébredéskor például az értékek alacsonyabbak, míg napközben magasabbak lehetnek. A stressz, a mozgás, a meleg, sőt, egyes ételek és italok is megemelhetik kissé a vérnyomást. Ennek ellenére nem szabad legyinteni a gyakori és túl nagy ingadozásokra, ugyanis azt -akárcsak a magas vérnyomást – ezt is kezelni kell!

Az ingadozó vérnyomás is komoly problémákat okozhat.

Meddig normális az ingadozás?

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolás értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Az ez alatti értékek esetében hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó adatok esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk.

Azonban fontos tudni, hogy az ingadozó vérnyomás is komoly problémákat okozhat, és olyan tünetekkel járhat, mint:

  • szédülés
  • látászavar
  • hányinger
  • rossz közérzet
  • koncentrációs zavarok
  • fáradékonyság
  • fejfájás

A vérnyomás ingadozása az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Ennek következtében sajnos könnyen sérülhet a belső, endothel részük, mely tragikus következményekkel is járhat. Több kutatás is rámutatott ugyanis már arra, hogy a stroke esélye jelentősen megnő ingadozó vérnyomás esetén is. Emellett számolni kell a szívroham, a trombózis, és a halálos thromboembólia lehetőségével is.

Milyen mértékű ingadozás számít kórosnak?

A vérnyomás-ingadozást nem lehet számszerű értékkel megadni, illetve egy túl bonyolult kapcsolatrendszer elemzése lenne ahhoz szükséges, hogy ezt tudományos pontossággal leírjuk. Egyszerűsítve a problémát úgy lehet kezelni, hogy a vérnyomás ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha rohamokban jelentkezik a normál vérnyomású betegben hipertónia.

Hasonló képet adhat a pánik-szindróma, illetve a pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis is. A másik terület, a kezelt hipertóniás betegek vérnyomás ingadozása, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez általában túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor nagy vérnyomásesést nagy vérnyomás emelkedés követ. De az is előfordulhat, hogy a beteg félelmében, ijedtségében több gyógyszert szed be, mint amit rendeltek neki.

Összességében tehát elmondható, hogy a normál tenzió ingadozás a terhelésnek megfelelő, átmeneti, rövid ideig tartó vérnyomás emelkedés, majd a normál értékhatárok közé visszamenő vérnyomással jár. A kóros tenzió ingadozás azonban egy libikókához hasonló, súlyos szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz.

Hogyan ismerhető fel az ingadozás?

A vérnyomás problémáit felismerni igen nehéz, hiszen azok sokszor teljesen tünetmentesen jelentkeznek. Ha azonban mégis észlel tüneteket, vagy az otthoni mérések során kapott nagy eltérések aggasztják, úgy érdemes 24 órás vérnyomásmérésen részt vennie. Ekkor egy hordozható eszköz egy nap többször is megméri a vérnyomását, ezáltal lényegesen pontosabb képet kaphat az ingadozás mértékéről.

Az abnormális vérnyomás-ingadozást is kezelni szükséges

A vérnyomásproblémákat, így az ingadozó vérnyomást is két megközelítés együttes alkalmazásával kezelik. Mindenképpen komoly életmódváltozásra van szükség, emellett a betegnek gyógyszeres kezelést is kapnia kell. A két terápia rendszeres orvosi kontroll mellett lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk, és hogy orvosolhassuk az ingadozást is.

Cukorbetegség tünetei

Cukorbetegség - elefantpatika.hu

A cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei

Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Figyelemfelhívó tünet lehet a szomjúság, a nehezen gyógyuló seb, de a diabétesz az esetek többségében kezdetben tünetszegény, a panaszok alapján nehezen felismerhető.

A cukorbetegség eltérő tünetekkel jár a betegség különböző típusai esetén. Tévhit, hogy a szomjúság és a nagy mennyiségű vizelet a cukorbetegség egyértelmű korai jele. Az érintett betegek nagy részénél más tünetek jelezhetik a diabéteszt, a gyakoribb 2-es típusú cukorbetegség esetén ugyanis csak a betegség előrehaladottabb fázisában jelentkezik a szomjúság, de a gyakori vizeletürítésnek is lehetnek más okai.

A cukorbetegség első tünetei:

Az 1-es típusú cukorbetegség általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek.

A cukorbetegség ezen típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás (fokozott éhségérzet mellett), szomjúságérzés, szájszárazság, fáradékonyság, levertség. Gyakran előfordul, hogy a betegség súlyos formában jelentkezik először: ez az úgynevezett diabéteszes ketoacidózis. Ketoacidózis esetén a vércukorszint emelkedett, gyakran extrém magas értékeket is elér. Felborul a szervezetben a folyadék- és elektrolitok egyensúlya. Mindez jellegzetes tünetekhez vezet: kiszáradás, fokozott légzés, hányinger, hányás, tudatzavar, mely akár kómáig is súlyosbodhat. Hirdetés Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget a kezdetét követően 15-20 évvel fedezik csak fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. Az alábbi jelek tehát nehezen felismerhetőek, ezért csak a laboratóriumi vércukorszint-ellenőrzés jelenthet biztos választ. Egy egyszerű vérvétel segítségével már a diabétesz előszobájának tartott inzulinrezisztencia is kimutatható.

A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek (furunculusok). Szintén gyakori bizonyos testrészek (elsősorban a hónalj, a szeméremtest környéke, emlő alatti területek) gombásodása, mely viszketéshez vezet. Jellegzetes továbbá az, a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár sebészi metszés, akár sérülés helye.

A cukorbetegség - elefantpatika.hu

A cukorbetegség tünetei hosszú távon:

A betegség előrehaladásával egyre gyakoribbak a fokozott érelmeszesedés következtében kialakuló tünetek. Az érelmeszesedés cukorbetegségben általános, azaz az egész szervezetben érintheti az ereket. Az általános érelmeszesedés leggyakrabban szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar formájában jelentkezhet. A cukorbetegség következménye az idegrendszer károsodása is. Ennek tüneteihez tartozhat a látás romlása, a végtagok zsibbadása, az érzékkiesés, a fájdalomérzet csökkenése (a beteg nem vesz észre kisebb sérüléseket), vagy férfiak esetében a merevedési zavarok. A látásromlás gyakran hirtelen alakul ki, a látás teljes elvesztéséhez is vezethet. Fel nem ismert cukorbetegség esetén sok esetben a fenti tünetek jelentkeznek először, így derül csak fény a betegségre. Cukorbetegekben a szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik (úgynevezett néma infarktus). Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző mellkasi fájdalmat, ami abból adódik, hogy az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor csak a következményes csökkent szívműködés hívhatja fel a figyelmet lezajlott infarktus lehetőségére vagy egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat.

A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezet. Az elhalás a lábujjakon kezdődik és kezeletlen esetben, felfelé haladva, további elhalásokhoz vezethet. Amennyiben időben nem kap megfelelő kezelést a beteg végtagi amputáció is szükségessé válhat. Az érelmeszesedés következménye a veseműködés fokozatos romlása is. Kezeletlen esetben végstádiumú krónikus veseelégtelenség alakul ki; a beteg ekkor már dialízisre szorul.