Szerepcsere

Beszélgetés a koronavírussal

A koronavírus-járvány sokkhatásként érkezett az életünkbe. Félelem és bizonytalanság lett úrrá rajtunk. E szörnyű helyzet tükröt tart elénk, hogy még jobban megismerjük önmagunkat, reakcióinkat, a környezetünkben lévőket. Ki belátóan, engedelmesen követi a korlátozásokat, ki lázad ellene, ki túlértékeli, ki alulértékeli a helyzetet, ki pánikol, ki felfokozott agresszivitással reagál. Sok mindenre megtanít minket ez a helyzet (a vírus), viszont sok jó dolog is megmutatkozik. Összefogás, együtt érzés, segítés, önzetlenség, kreativitás, gyorsaság stb. És főleg önmagunk megismerése egy ilyen veszélyes, ijesztő helyzetben. Szörnyű áron, de legalább tanuljunk belőle a jövőt illetően. Mit tudunk tanulni mindebből? Hogyan segíti ez a saját önismereti fejlődésünket? A jövőre vonatkozóan miben tud hasznos lenni? Epiktétosz ókori filozófus szerint az emberek nem a dolgoktól félnek, hanem attól, ahogyan látják azokat. Ezért nézzük meg most másképpen is a helyzetünket. Eddig kifelé tekintettünk, de mi történne, ha most más oldalról is megvizsgálnánk a dolgokat, mégpedig a vírus oldaláról. A képzeletbeli beszélgetés a vírussal talán segít abban, hogy mi vegyük át az irányítást a járvány felett, s annak tanulságait beépítsük a jövőnkbe.

Mi, emberek: Mire volt ez jó, hogy így letámadta a világot?

Ő, a vírus: Hányszor fordult már elő, hogy csak beszéltetek, belevágtatok egymás szavába, csak a saját hangotokat hallottátok, és nem hallottátok a másik embert? Én is nagyon sokszor próbáltam szólni hozzátok, küldtem a figyelmeztető jeleket, de nem akartatok meghallani, nem akartátok tudomásul venni, hogy mire utalok. Éppen ezért fel kellett gyorsítanom az eseményeket, aminek bizonyos elemei lehet, hogy hosszú távon majd akár a javatokat is szolgálhatják. Eljött az idő, hogy észrevegyetek, és elgondolkozzatok a tanításaimon.

Mi: Ez az egész a javunkat szolgálná? Miért is?

Ő: Sajnos másképp nem tudtam ezt el érni, mint úgy, hogy egy sor akadályt gördítettem elétek. Ahhoz, hogy a károkat minél előbb elhárítsátok, gyorsan kell ezt az akadályt megoldanotok. Okosnak, hatékonynak, kreatívnak, ki tartónak stb. kell lennetek. A tudósoknál van a vakcina előállítása, a megfelelő gyógyszer keresése, a politikusoknál és az egészségügyi dolgozóknál van a járványhelyzet kezelése, és minden embernél a saját élet helyzetének az alakítása. A hétköznapokban a megelőzés, az izoláció, a digitális oktatásra való átállás, az összezártság, a home office az, amire mihamarabb megoldást kell/kellett találnotok.

Mi: De ez mégis miért jó nekünk?

Ő: Találkoztatok egy helyzettel, egy akadállyal, és azt igyekeztetek legyőzni. Eddig kifelé figyeltetek, most, hogy már több időt eltöltöttetek a megváltozott világban, itt az ideje, hogy kívülről befelé önmagatokba forduljatok. Mire tudlak megtanítani benneteket? Az akadályok mindig valamiféle leckére tanítanak. Minden probléma vagy nehézség tulajdonképpen egy lehetőség arra, hogy fejlődhessetek, még ha súlyos árat is kell érte fizetni. Mi lenne, ha az akadályokhoz mostantól úgy állnátok hozzá, hogy nem a legnagyobb ellenségeitek voltak, hanem a legnagyobb tanítómestereitek? Ez a megközelítés talán jobban segít átvészelni a nehéz helyzeteket.

Mi: Miért baj az, hogy nyugalomban szeretnénk élni, és persze minél jobban?

Ő: Ez nem baj, ez a természetes. A baj az egóval van, ezért a legnagyobb csapást az egótokra mértem. A gazdasági mutatók felfelé íveltek, de csak magatokkal voltatok elfoglalva. Terveitek voltak a jövőre, lefoglaltátok a nyaralást, de egyre többet és többet akartatok akkor is, ha ezzel valamit tönkretettetek. Az egótok elhitette veletek, hogy már minden jó, már nem kell fejlődni, tanulni, mert elértetek mindent. Ezért láttátok bennem a sátánt, a lehető legrosszabbat, ami csak jöhetett, mert tönkretette a tökéletesnek gondolt életeteket.

Mi: De ezzel életek mentek tönkre! Hogyan tudunk újra talpra állni?

Ő: A félelmeiteket tudatosítással már enyhíteni tudtátok, tisztáztátok magatokban, hogy mitől is féltek, és így milyen ráhatásotok van a dolgokra. Ezért hoztátok a különböző járványügyi intézkedéseket. De a tudatosítás mellett egy másik eszköz is van a kezetekben, amivel visszavehetitek az irányítást. Ez az úgynevezett átkeretezés. Vagyis az eddig bevésődött, rutinná vált életstílus, gondolkodás, viselkedés átalakítása. Más oldalról is meg kell nézni és értelmezni a dolgokat, mert ugyanannak a dolognak tulajdoníthatunk többféle jelentést is. Nézőpont kérdése, hogy valaminek mennyire látjuk a jó vagy a rossz oldalát. A kritika például erős ellenállást vált ki a legtöbb emberből, függetlenül attól, hogy az építő kritika-e, és nem úgy tekintetek rá, mint a másiktól jövő őszinteségre. Ugye, mennyire más a két meglátás? Amikor érzelmileg érintettek vagytok, hajlamosak vagytok ugyanazt szajkózni, és beleragadni egyféle negatív értelmezési keretbe, ez pedig akadályoz titeket a problémamegoldásban és a döntéshozásban. Ez az érzelmi érintettség most különösen igaz, amikor minden megváltozott körülöttetek.

Forrás: Patika Magazin hírlevél

A koronavírus mint családi teher

Mit tegyen a szülő? Mitől fél a gyermek?

Arról sokat olvasunk és hallunk, hogy a szülő miként küzd meg saját félelmeivel, hogyan írja át életét a koronavírus okozta járvány. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy a gyerekekben mi zajlik, ők hogyan élik meg a veszélyhelyzetet?

A koronavírus okozta krízishelyzet minden ember életét megnehezíti, és egy olyan kihívás elé állít minket, amely pszichésen megterhelő. Ez a teher egyrészt reális, ugyanakkor lehet irreális is, ha azon kapjuk magunkat, hogy a szorongás eluralkodott rajtunk, és mindent szürkén látunk, azt érezzük, hogy tehetetlenül sodródunk.

A szülő esetében hatványozottan jelen lehet az előbb említett túlzott aggodalom, hiszen nemcsak önmagát, hanem gyermekét is félti, tágabb értelemben minden rokonát és ismerősét.

A karantén, kijárási tilalom tovább fokozza a „veszély van” érzését. Amivel együtt jár az a plusz teher is, hogy hova tegyem most gyerekemet. Eddig olyan könnyű volt megkérni testvért, nagy szülőt, barátot, de most még ez sem opció. Egy magyar páciensem Olaszországban él hatéves kisfiával és olasz férjével, közel 3 hete kötelezően kijárási tilalmat rendelt el a kormány, amit még bonyolított, hogy a kisgyermek ezt megelőzően 2 hétig beteg volt. Bele tudunk-e gondolni abba, hogy milyen az, ha nem lehet kimenni egy hónapig? A pá cien sem úgy fogalmaz, hogy „ahogy telik az idő, egyre rosszabb, azt éljük meg, hogy nincs értelme felkelni, és Marco, a kisfiam is egyre ingerlékenyebb…” Ez a példa jól illusztrálja, hogy a bezártság frusztrációhoz vezet, sőt pszichésen olyan megpróbáltatás egy család életében a tilalom, hogy ember legyen a talpán, aki ezt nem érzi meg. Van persze remény. De ehhez át kell tudni hangolni a gondolkodásunkat, és nem hagyni, hogy passzívan szenvedjük el a mindennapokat. A bezártságérzés legyőzésének kulcsa az értelem keresése, ami magával hozza az értékesség érzését. Legyen az felnőtt vagy gyerek, újra kell tudni keretezni a napokat. Ha nem elfolyunk, hanem tudatosan tevékenykedünk, akkor a depresszió és a szorongás érzése minimális szintre redukálható.

Hogyan éljük túl a karantént a gyermekkel?

Ha a gyerek le van foglalva szellemileg és fizikailag, akkor csökken a dacos, sokszor hisztis viselkedés. A térnek és helyzetnek megfelelően a mozgás beiktatása nem elhagyható. Tornázzunk együtt a gyerekkel, tegyük játékossá és rendszeressé a fizikai aktivitást. •Alakítsunk ki egy átlátható napirendet, amelynek a lényege, hogy a gyermek ne azt élje meg, hogy nincs mit tenni, vagy hogy bármeddig lehet aludni. A közös keretezés célja, hogy tudja a gyermek, mikor mi a feladat, mikor van szünet, mikor mi fog következni. Ezt érdemes pontosan megbeszélni és leírni, lerajzolni egy nagy kartonpapírra, amit ki lehet rakni. •A gyermek időben keljen fel, és öltöztessük fel, mintha oviba vagy suliba menne. •Ne most próbáljuk behozni a lemaradásokat, a tanulás és a pihenés arányára figyeljünk. •Készüljünk fel arra, hogy a dac, hiszti, sírás a gyerek egyik kommunikációs eszköze lesz, azonban a szülő türelme most sokat tud segíteni: éljük át mi szülők, hogy a helyzet most egyedi, nekünk is és a gyermeknek is. A hisztire ne dühből reagáljunk, próbáljuk meg átbeszélni a frusztráció okát. •A gyermeknek hagyjni kell teret arra, hogy lefoglalja saját magát a játékaival, és hogy kapcsolatot tudjon teremteni a barátaival. Digitális, online világban élünk, és ne felejtsük, hogy a gyereknek is igénye a társas kapcsolódás.

„Anya, ugye te nem halsz meg…?”

A gyermek, hasonlóképpen, mint a felnőtt, begyűjt információkat, nyitott fülekkel jár, és közben próbálja értelmezni önmaga számára, hogy mit jelent az, hogy koronavírus. A gyermek fantáziál, és sok esetben fél. Ahogy a felnőtt (a legtöbb esetben nem a megbetegedéstől félünk), úgy a gyerek sem a betegségtől tart, hanem attól, hogy elveszítheti a szüleit.

A biztonságérzete rendül meg a krízishelyzetben, ami annyit jelent, hogy a szülő mint bázis a gyermek fejében felértékelődik a külső veszély hatására.

A szülő elsődleges feladata, hogy mutassa minden pillanatban: nincs semmi baj, én itt vagyok, én stabil vagyok. Ebből az is következik, hogy a felnőttnek először a saját belső démonaival kell megküzdenie, és utána tud hiteles lenni a gyermeke számára. Egy instabil szülő instabil, szorongó gyermeket fog eredményezni. A gyermek számára az, ha a szülő bizonytalan vagy éppen beteg, vagy nincsen jelen, belső feszültséget teremt, hosszú távon személyiségromboló hatása van. A nincs jelen kifejezést értsük jól, azt takarja, hogy a szülőnek rá kell hangolódnia a gyermekére, és ki kell elégítenie a fizikai és pszichológiai szükségleteit. A gyermek elsődleges célja a biztonságos kötődés kialakítása, és annak megélése, hogy nincs egyedül a világban.

Az édesanya egy olyan stabil menedék kell hogy legyen, aki kiszámítható és odaforduló.

A koronavírus ebben a folyamatban tud zavart okozni. A szülő minden esetben ismerje meg a gyermek legbelsőbb félelmeit. Azok a nyomasztó fantáziák, amelyek nem kerülnek ki, nem kerülnek be a kommunikációs térbe, megterhelik a gyermeket, szélsőséges esetben állandó készenléti állapotba kerül. Ha állandósul a nyomasztó félelem, mert nem tudja, mit jelent, hogy járvány, nem érti, miért kell otthon maradni, nem érti, anya miért feszült… akkor a gyermek, ahogyan a felnőtt, pánikolni kezd, irreális félelmek hálójába kerül.

  • A gyermeknek szellemi szintjének megfelelően magyarázzuk el mindazon fogalmakat, amelyeket mi magunk is sokszor már észrevétlenül használunk.
  • Fektessünk hangsúlyt a megelőzésre: mondjuk el a gyereknek, hogy miért van szükség a kézmosásra, miért kell otthon maradni. Ezzel alapvetően a gyermek bizonytalanságát tudjuk csökkenteni.
  • Ne engedjük, hogy olyan cikket vagy tévéműsort nézzen, ami nem neki való: valljuk meg, sokszor mi magunk sem értjük az idegen kifejezéseket, vagy éppen mi magunk sem tudunk mit kezdeni a sokkoló halálozási adatokkal. Ne terheljük a gyermeket feleslegesen.
  • Soha ne hazudjunk a gyereknek: tegyük egyértelművé, hogy ez a betegség olyan, mint a megfázás, sok ember megbetegszik, de mi mindent megteszünk, hogy ne dőljünk ágynak. Ezzel azt kell erősíteni, hogy vegye komolyan, ám anya és apa itt van mindig. Ha a gyermek megéli, hogy van ráhatása az eseményekre, akkor jobban tud alkalmazkodni a helyzethez.
  • Ha egy családtag megbetegszik, akkor ezt mondjuk el. Tegyük egyértelművé, hogy az orvosok és mi is mindent megteszünk, hogy mihamarabb felgyógyuljon az illető.
  • A halál fogalmát be kell építeni: vallási és különböző nézeteinknek megfelelően beszélgessünk a gyerekkel az elmúlásról. Minden korosztály másképpen éli meg vagy éppen másképpen értelmezi a halál fogalmát.

Forrás:Patika Magazin hírlevél

 

Nemcsak a vírus, a pánik is fertőző

Mit mond a pszichológus?

A „pánikolás” azt jelenti, hogy félelemhullám csap át az emberen, mert fenyegetést észlelt. Csakhogy a félelmek sok esetben nem racionálisak, hanem irracionálisak, illetve a veszély elhárítására tett kísérletek túlzók lehetnek a veszély aktuális súlya felől nézve.

Nem csak a vírus, a pánik is fertőző. „Ha a szomszéd spájzol egy járványra készülve, én sem várhatok a csodára…” Az ember társas lény, megosztja másokkal a híreket, ha pedig érzelmi feszültséget él át, a társai körében keres megnyugvást (és megerősítést, hogy helyesen cselekedett). A félelem beszédtémát generál, a veszély észlelése ezáltal tovább adódik, ahogy a rá adott reakciók is.

A pánik gyújtópontjában többnyire valamilyen, az emberek körében terjedő hír áll, valamint az, hogy ezt a hírt és a hozzá kapcsolódó egyéb értesüléseket nem dolgozzák fel racionális módon – a forrásnak utánanézve, pró és kontra érveket mérlegelve –, hanem gondolkodásbeli torzításaik szemüvegén keresztül látják őket.

Annak alapján, hogy miként dolgozzuk fel a környezet információit, és hogyan reagálunk a stresszre, két alapvető személyiségtípust különböztethetünk meg:

  • A szenzitizátor, „érzékenyítő” típusú emberek hajlamosak felnagyítani a környezetükben észlelt veszedelmeket, hajlamosak farkast kiáltani akkor is, ha csak egy madár rebbent a bokorban. Az ő esetükben nagyobb esély van arra, hogy egy aggasztó értesülés hatására elönti őket a pánik, túlzó módon reagálnak, illetve túlzó értesüléseik kel gerjeszthetik is a pánikot.
  • Az „elnyomó” típusú emberek inkább elnyomják magukban az aggodalmat, és nem viselik túl jól a fenyegetett helyzetekben bennük keletkező szorongást. Annak érdekében, hogy ne kelljen átélniük ezt a feszültséget, hajlamosak figyelmen kívül hagyni a veszélyre figyelmeztető információkat, és hajlamosabbak az irreális optimizmusra is. Ők azok, akik azt mondják, „jobb a rossz dolgokkal nem foglalkozni” , és akkor is békésen alszanak, amikor már ég a ház.

Mitől függ a reakciónk?

Az, hogy egy válság küszöbén vagy egy ténylegesen bekövetkezett fenyegetettségi helyzetben hogyan reagálunk, függ:

  • a személyiségtípusunktól,
  • a személyes élettörténetünktől (átéltünk-e már hasonló válságot vagy fenyegetettséget, és ha igen, milyen élmény volt és milyen tapasztalatokkal jöttünk ki belőle),
  • és attól, hogyan reagál a társas környezetünk, mert ez ránk is biztosan hatással van.

Tájékozódjunk pártatlan forrásból!

Keressük a hiteles információforrásokat, és kerüljük azokat a cikkeket a médiában, amelyeknek már a címéből látszik, hogy szenzációhajhász, valótlan tartalom lehet mögötte. Ne feledjük, az ismerőseinktől hallott értesülések elsősorban pletykának számítanak. Jobb, ha csak a további információgyűjtés kiindulópontjául szolgálnak, és nem váltjuk őket azonnal tettekre.

Őrizzük meg a nyugalmunkat!

Vészhelyzetben az egyik legfontosabb annak elkerülése, hogy elárasszon és meg bénítson minket a félelem. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a társas közegünkben rémhírek terjednek, egy adott helyzet megítélése bizonytalan, és egyre inkább eluralkodik rajtunk a rettegés, bátran folyamodjunk olyan, az érzelmek lecsendesítését szolgáló eszközökhöz, mint a meditáció. Miután ilyen módon csillapítottuk a belső vihart, egészen biztosan higgadtabban tudunk mérlegelni, és átgondoltabban – nem pánik alapúan – tudunk döntéseket hozni.

Forrás: Patika Magazin hírlevél

Énidő

Koronavírus, karantén, következmények

A koronavírus miatt a legtöbben kénytelenek vagyunk otthon maradni, visszavenni a tempóból. Használjuk ki az alkalmat! Végre van időnk, hogy megtanuljunk olyan dolgokat, amelyeket aztán majd rutinnal fogunk tudni használni, amikor visszatérünk a normál kerékvágásba.

Az énidő az önmagunkra fordított minőségi idő, amikor bármit csinálhatunk, ami számunkra örömet jelent. A nyugati világban már sok helyen felismerték, hogy ha valaki hosszú időn át mindig csak hátrébb sorolja önmagát a fontossági listán, akkor előbb utóbb kiég, feszült, fásult, ingerült lesz, a depresszió is nagyobb valószínűséggel kopogtat nála. A magunkra szánt idő rendkívül értékes. Türelmesebbek leszünk, a hangulatunk pozitívabb, újra megtaláljuk a céljain kat, ezáltal motiváltabbak leszünk, a fejünkben lévő zaj csendesebb lesz. Segítséget nyújt egy minőségibb életre. Értékes dolog az énidő, még is valami meggátol, hogy alkalmazzuk.

Egyrészt a lelkiismeret-furdalás.A mai világ lüktető tempója, a gyorsaság az én idő ellen dolgozik. Azt az érzetet kelti bennünk a munka világa, a globalizáció, hogy az elcsendesülés teljesen felesleges időpocsékolás, ha megtesszük mégis, akkor semmittevőként tartanak számon. Pedig ha kimarad az a kicsi magunkra fordított idő, akkor lemerülnek az elemek, motiváció hiány lép fel, dől belőlünk a panasz, koncentrációs zavar lép fel, úgy érezzük, hogy sosem érünk a teendőink végére, egyre több pihenésre vágyunk és szinte mindig fáradtnak érezzük magunkat. A fizikai tünetek is megjelennek, izommerevség, fejfájás, gyomorégés, majd a különböző betegségek.

A rossz időgazdálkodás szintén az énidő ellen dolgozik, úgy gondoljuk ugyan is, hogy semmi időnk nincs már a munka és a gyerek mellett saját magunkra. Rajzoljunk egy kört, osszuk 24 egyenlő részre, majd az egy kis részt további négyre. Vagy is negyedórás bontásban látjuk a napot. Nézzük meg, mikor mit csinálunk, és látjuk, hogy bizony mennyi idő megy el feleslegesen, amikor semmi hasznosat nem csinálunk. Ezek az időpontok tökéletesek, hogy énidőt iktassunk be. Fontos, hogy az elején, amíg nem válik rutinná az énidő alkalmazása, addig tudatosan készülnünk kell rá, be kell iktatnunk a napunkba.

A multitasking szintén az énidő ellen játszik. Egyszerre 3-4 dolgot csinálunk, bele-bele kapunk dolgokba, de valójában semmivel nem haladunk, viszont annál frusztráltabbak leszünk. A kialakult helyzet arra ösztönöz minket, hogy visszavegyünk a tempóból. Most van időnk átgondolni, hogy az énidő alkalmazása milyen pozitív hatással lehet ránk. Jó tanulást!

Forrás: Patika Magazin hírlevél

Különbözik a férfiak és a nők immunrendszere

Egy nemrég publikált tudományos kutatás megállapította, hogy a férfi immunrendszerben vannak olyan sejtek, amelyek másképp viselkednek, és vannak olyan sejtek, amelyek közvetlenül kommunikálnak a férfi nemi hormonokkal. Ez akár magyarázatot jelenthet arra is, miért érintik bizonyos betegségek erőteljesebben a férfiakat, mint a nőket.

Egyes betegségek jobban megterhelik a férfiakat, mint a nőket és ennek oka eddig rejtélynek számított.

A Melbourne-i Egyetem kutatói azonban közelebb kerülhettek a válaszhoz, ugyanis lényeges különbségeket fedeztek fel a férfiak és a nők szervezetének T-sejtjei között, és olyan immunsejteket is azonosítottak, melyek a férfi nemi hormonokkal kommunikálnak – olvasható a ScienceDaily.com internet oldalon.

immunrendszer sejtek - elefantpatika.huTápanyagok az immunrendszer működéséért

Azt jól tudjuk, hogy az immunrendszer egyénenként nagyon eltérő lehet. Működése függ az életkorunktól, az egészségi állapotunktól, és a legújabb eredmények szerint a nemtől is. Ez a tudás akár nemspecifikus gyógymódok kifejlesztéséhez is vezethet, vagyis hatékonyabban tudjuk majd kezelni azokat a betegségeket, melyek eltérő módon érintik a férfiakat és a nőket.

Az is jól ismert tény, hogy az immunrendszernek bizonyos tápanyagokra van szüksége a megfelelő működéshez – ez pedig független attól, hogy milyen nemről beszélünk. Különösen fontosak lehetnek ezek a tápanyagok azokban az időszakokban, amikor az immunrendszert kihívás elé állítja a hideg, a napfény hiánya vagy a stressz. Ilyenkor jó ötlet, ha étrend-kiegészítőkkel támogatjuk az immunrendszerünk működését!

Forrás: Pharmanord.hu

Mit szedjünk a téli hónapokban?

A D-vitamin, a szelén és a C-vitamin csak néhány azok közül a fontos tápanyagok közül, melyek szükségesek a megfelelő immunválaszhoz. Azonban egyáltalán nem könnyű elegendő D-vitaminhoz hozzájutni, különösen a sötétebb hónapokban, késő ősztől kora tavaszig. Ilyenkor a Nap állása sem kedvező, és persze mi sem töltünk elég időt a szabadban. Az élelmiszereinkben sem található elég D-vitamin.

A D-vitamin zsírban oldódó, vagyis zsiradék szükséges ahhoz, hogy felszívódhasson. A D-Pearls előállításánál a biológiailag aktív D3-vitamin hidegen sajtolt olívaolajba kerül, hogy a felszívódása a lehető legjobb legyen. A kisméretű, lágy zselatinkapszulát Dániában gyártják, szigorú gyógyszerészeti szabályok alapján.

Így lesz hatékonyabb a tápanyagbevitel!

C-vitaminhoz viszonylag könnyű hozzájutni, hiszen sok friss zöldség és gyümölcs tartalmazza (pl. a kivi, a brokkoli, az eper, a citrusgyümölcsök, a paprika, a savanyú káposzta), de ha emelni szeretnénk az elfogyasztott mennyiséget, a Bio-C-Vitamin nagyszerű megoldás lehet. Minden tabletta 750 mg C-vitamint tartalmaz, méghozzá jól hasznosuló kalcium-aszkorbát formában, mely nem savas és a gyomrot is kíméli.
Sokkal nehezebb elegendő szelént biztosítani a szervezetünknek pusztán az ételeinken keresztül. Az élelmiszerek szeléntartalma ugyanis a termőföldtől függ, és Európa nagy részén, így hazánkban is szelénhiányos a talaj. Ennek következménye, hogy az élelmiszerek is szegényebbek szelénben. A szerves szelént tartalmazó, szabadalmaztatott szelénélesztő, a SelenoPrecise kimagaslóan jó felszívódású.A Bio-Szelénium+cink+vitaminok étrend-kiegészítővel nem csak szelént, de cinket is juttathatunk a szervezetünkbe, ez utóbbi tápanyag szintén nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez.
Forrás: Pharmanord.hu

13 tipp az influenza ellen

 

Az influenzavírusoknak három csoportja van: az A, a B és a C típus. Az első kettő tehető felelőssé a szinte évente ismétlődő járványokért. Sérülékeny, könnyen elpusztítható vírusokról van szó, amelyek azonban a számukra kedvező időjárási viszonyok közepette akár embertömegek megbetegedését is okozhatják. Mutációik révén ráadásul folyamatosan változnak. Hiába gyárt megfertőződött szervezetünk ellenanyagot az adott vírus ellen, a következő évi járvány idején az ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott vírust, és nem nyújtanak védelmet ellene. Így egész életünkben fogékonyak vagyunk a fertőzésre.

Tünetek

Az influenza cseppfertőzéssel terjed: amikor belélegezzük a vírust, az megtámadja a felső légutak sejtjeit. A tünetek többsége egyszerre jelentkezik, általában négy nappal a fertőzés után.  A hatás hirtelen, erős és jellegzetes.

Tipikus tünetek a fejfájás, a száraz köhögés, a reszketés, az egész testre kiterjedő fájdalom és a magas, akár 40 °C feletti láz. Ahogyan szűnik a láz, a vizes orrfolyás és a torokfájás válik kínzóvá. A beteg extrém fáradtságot, gyengeséget érez, és napokig vagy akár hetekig nem képes visszanyerni az aktivitását. Már a tüneteket megelőző napon és utána egy hétig fertőzheti a környezetét.

Mivel az immunrendszer legyengül, az influenzában szenvedők könnyen egy másodlagos fertőzés, úgynevezett felülfertőzés áldozatai lehetnek. Ez többnyire akkor alakul ki, amikor a beteg állapota már javulni kezd. Ilyenkor újra magas láz, reszketés, a légzéskor jelentkező mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet jelenik meg. Az influenza felerősítheti a szív- és tüdőbetegséget, illetve más krónikus szindrómák tüneteit.

Kezelés

Nem érdemes túlságosan siettetni a gyógyulást, hiszen a korábbi aktivitáshoz való erőltetett, idő előtti visszatérés visszaesésre, szövődményekre hajlamosít. Elsősorban ágynyugalom javasolt, tehát ezeket a betegségeket szó szerint ki kell feküdni, és hagyni kell, hogy a szervezet maga küzdje le a kórokozót. Sok pihenéssel és kellő folyadékfogyasztással segíthetjük ezt a folyamatot.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: mivel az influenzát vírusok okozzák, antibiotikus kezelésre nincs szükség! (Hacsak nem lépnek fel másodlagos, bakteriális fertőzések.)

Tüneti kezeléssel enyhíthetjük kellemetlen panaszainkat. Izomfájdalmainkat csökkenthetjük fájdalomcsillapítókkal. A párásító-készülékek könnyítik a légzést, az orrspray pedig cseppfolyósítja az orrváladékot, így könnyebben megszabadulhatunk attól. A forró fürdő is jó szolgálatot tehet: mesterséges lázként megnehezíti a vírusok dolgát. Torkunkat tartsuk folyamatosan melegen egy sállal! Használjunk infralámpát! Jól fog esni a meleg, de amellett az infravörös sugárzás segíti a véráramlást, javítja az ellenállást, s nem utolsósorban pedig folyósítja a váladékot. (Fontos szabály azonban, hogy ne használjuk egyszerre öt percnél tovább!)

 

Influenza megelőzes - ügyeletes gyógyszertár Budapest - Elefantpatika.hu

igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget

Megelőzés

Ha betartunk néhány egyszerű szabályt, sokat tehetünk a nátha és influenza megelőzéséért:

  • Minden orrfújáshoz használjunk külön papír zsebkendőt, amelyet használat után azonnal dobjunk a szemetesbe. Orrfújás és tüsszentés után mossunk kezet.
  • Mossunk gyakran kezet, különösen hazaérkezés vagy a munkahelyre való megérkezés után. A kézmosást követően kerüljük az agyonhasznált törülközőket, részesítsük előnyben a papírtörlőt, de leginkább a falra szerelt kézszárítót.
  • Ne dörzsöljük a szemünket – a kórokozók nemcsak az orron és a szájon, hanem fertőzött kézzel a szemünkhöz nyúlva is bejuthatnak a szervezetünkbe.
  • Fertőtlenítsük a gyakran használt tárgyakat! Jó, ha tudjuk, hogy a munkahelyünkön is találkozhatunk az influenza kórokozójával, hiszen az ott lehet a számítógép billentyűzetén vagy a kilincsen is. Ha lehet, töröljük át mindennap ezeket a tárgyakat. Ha a munkahelyünkön ebédelünk, a poharunkat, tányérunkat és evőeszközünket mindig mossuk el.
  • Szellőztessünk minél gyakrabban! A vírus terjedésére annál nagyobb az esély, minél kevésbé van lehetőség a levegő cserélődésére. A valódi friss levegő beengedése a legjobb megoldás, de ahol csak klímaberendezés áll rendelkezésre, ott gondoskodjunk a gép rendszeres tisztításáról és fertőtlenítéséről!
  • Öltözzünk melegen, rétegesen! Jó tudni, hogy a hőleadás több mint harmada a nyak és a fej bőrén történik!
  • Kerüljük a tömeget! Ha nem muszáj, ne vegyünk részt tömegrendezvényen. Ha lehetséges, ne a tömegközlekedést válasszuk – ha ez nem megoldható, igyekezzünk kerülni a csúcsforgalmi órákat.
  • Ha mégsem tudjuk elkerülni a tömeget, viseljünk sebészi maszkot!
  • Mozogjunk rendszeresen, tartózkodjunk sokat a szabadban!
  • Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget!
  • Ha betegnek érezzük magunkat, forduljunk orvoshoz! Telefonon is felvehetjük a kapcsolatot háziorvosunkkal vagy a háziorvosi ügyelettel, és tanácsot kérhetünk, miután tájékoztattuk az orvost a tüneteinkről és egyéb, már meglévő betegségeinkről vagy állapotunkról.
  • Betegen maradjunk otthon, amíg a láz és az egyéb tünetek elmúlnak (kivéve, ha később mégis súlyosbodik az állapotunk). Ne menjünk dolgozni vagy iskolába, és betegségünk ideje alatt kerüljük a szoros személyes kapcsolatokat!
  • Ne kezdjünk magunktól öngyógyításba, ha gyógyszeres kezelésre van szükségünk! Döntsön a kezelőorvosunk a vírusellenes gyógyszerek használatáról.

Mi az influenza?

 

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Az influenza előfordulása

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek.

Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés).

Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.

Az influenza kezelése

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

 

Influenza ellen gyümölcsökkel - ügyeletes gyógyszertár Budapest - Elefantpatika.hu

fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt

Megelőzés

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.

Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.