Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Az influenza előfordulása

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek.

Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés).

Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.

Az influenza kezelése

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt

Megelőzés

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.

Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Az influenzavírusoknak három csoportja van: az A, a B és a C típus. Az első kettő tehető felelőssé a szinte évente ismétlődő járványokért. Sérülékeny, könnyen elpusztítható vírusokról van szó, amelyek azonban a számukra kedvező időjárási viszonyok közepette akár embertömegek megbetegedését is okozhatják. Mutációik révén ráadásul folyamatosan változnak. Hiába gyárt megfertőződött szervezetünk ellenanyagot az adott vírus ellen, a következő évi járvány idején az ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott vírust, és nem nyújtanak védelmet ellene. Így egész életünkben fogékonyak vagyunk a fertőzésre.

Tünetek

Az influenza cseppfertőzéssel terjed: amikor belélegezzük a vírust, az megtámadja a felső légutak sejtjeit. A tünetek többsége egyszerre jelentkezik, általában négy nappal a fertőzés után.  A hatás hirtelen, erős és jellegzetes.

Tipikus tünetek a fejfájás, a száraz köhögés, a reszketés, az egész testre kiterjedő fájdalom és a magas, akár 40 °C feletti láz. Ahogyan szűnik a láz, a vizes orrfolyás és a torokfájás válik kínzóvá. A beteg extrém fáradtságot, gyengeséget érez, és napokig vagy akár hetekig nem képes visszanyerni az aktivitását. Már a tüneteket megelőző napon és utána egy hétig fertőzheti a környezetét.

Mivel az immunrendszer legyengül, az influenzában szenvedők könnyen egy másodlagos fertőzés, úgynevezett felülfertőzés áldozatai lehetnek. Ez többnyire akkor alakul ki, amikor a beteg állapota már javulni kezd. Ilyenkor újra magas láz, reszketés, a légzéskor jelentkező mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet jelenik meg. Az influenza felerősítheti a szív- és tüdőbetegséget, illetve más krónikus szindrómák tüneteit.

Kezelés

Nem érdemes túlságosan siettetni a gyógyulást, hiszen a korábbi aktivitáshoz való erőltetett, idő előtti visszatérés visszaesésre, szövődményekre hajlamosít. Elsősorban ágynyugalom javasolt, tehát ezeket a betegségeket szó szerint ki kell feküdni, és hagyni kell, hogy a szervezet maga küzdje le a kórokozót. Sok pihenéssel és kellő folyadékfogyasztással segíthetjük ezt a folyamatot.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: mivel az influenzát vírusok okozzák, antibiotikus kezelésre nincs szükség! (Hacsak nem lépnek fel másodlagos, bakteriális fertőzések.)

Tüneti kezeléssel enyhíthetjük kellemetlen panaszainkat. Izomfájdalmainkat csökkenthetjük fájdalomcsillapítókkal. A párásító-készülékek könnyítik a légzést, az orrspray pedig cseppfolyósítja az orrváladékot, így könnyebben megszabadulhatunk attól. A forró fürdő is jó szolgálatot tehet: mesterséges lázként megnehezíti a vírusok dolgát. Torkunkat tartsuk folyamatosan melegen egy sállal! Használjunk infralámpát! Jól fog esni a meleg, de amellett az infravörös sugárzás segíti a véráramlást, javítja az ellenállást, s nem utolsósorban pedig folyósítja a váladékot. (Fontos szabály azonban, hogy ne használjuk egyszerre öt percnél tovább!)

igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget

Megelőzés

Ha betartunk néhány egyszerű szabályt, sokat tehetünk a nátha és influenza megelőzéséért:

• Minden orrfújáshoz használjunk külön papír zsebkendőt, amelyet használat után azonnal dobjunk a szemetesbe. Orrfújás és tüsszentés után mossunk kezet.
• Mossunk gyakran kezet, különösen hazaérkezés vagy a munkahelyre való megérkezés után. A kézmosást követően kerüljük az agyonhasznált törülközőket, részesítsük előnyben a papírtörlőt, de leginkább a falra szerelt kézszárítót.
• Ne dörzsöljük a szemünket – a kórokozók nemcsak az orron és a szájon, hanem fertőzött kézzel a szemünkhöz nyúlva is bejuthatnak a szervezetünkbe.
• Fertőtlenítsük a gyakran használt tárgyakat! Jó, ha tudjuk, hogy a munkahelyünkön is találkozhatunk az influenza kórokozójával, hiszen az ott lehet a számítógép billentyűzetén vagy a kilincsen is. Ha lehet, töröljük át mindennap ezeket a tárgyakat. Ha a munkahelyünkön ebédelünk, a poharunkat, tányérunkat és evőeszközünket mindig mossuk el.
• Szellőztessünk minél gyakrabban! A vírus terjedésére annál nagyobb az esély, minél kevésbé van lehetőség a levegő cserélődésére. A valódi friss levegő beengedése a legjobb megoldás, de ahol csak klímaberendezés áll rendelkezésre, ott gondoskodjunk a gép rendszeres tisztításáról és fertőtlenítéséről!
• Öltözzünk melegen, rétegesen! Jó tudni, hogy a hőleadás több mint harmada a nyak és a fej bőrén történik!
• Kerüljük a tömeget! Ha nem muszáj, ne vegyünk részt tömegrendezvényen. Ha lehetséges, ne a tömegközlekedést válasszuk – ha ez nem megoldható, igyekezzünk kerülni a csúcsforgalmi órákat.
• Ha mégsem tudjuk elkerülni a tömeget, viseljünk sebészi maszkot!
• Mozogjunk rendszeresen, tartózkodjunk sokat a szabadban!
• Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget!
• Ha betegnek érezzük magunkat, forduljunk orvoshoz! Telefonon is felvehetjük a kapcsolatot háziorvosunkkal vagy a háziorvosi ügyelettel, és tanácsot kérhetünk, miután tájékoztattuk az orvost a tüneteinkről és egyéb, már meglévő betegségeinkről vagy állapotunkról.
• Betegen maradjunk otthon, amíg a láz és az egyéb tünetek elmúlnak (kivéve, ha később mégis súlyosbodik az állapotunk). Ne menjünk dolgozni vagy iskolába, és betegségünk ideje alatt kerüljük a szoros személyes kapcsolatokat!
• Ne kezdjünk magunktól öngyógyításba, ha gyógyszeres kezelésre van szükségünk! Döntsön a kezelőorvosunk a vírusellenes gyógyszerek használatáról.

Influenzia tünetei és kezelése

Mi az influenza?

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Tünetek: levertség, hányinger, izomfájdalom, végtagfájdalom, hidegrázás, magas láz, torokfájás, mellkasi égő érzés, orrfolyás, borzongás, hátfájás, száraz köhögés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, hörghurut

Az influenza előfordulása

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

Az influenza okai

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek.
Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). 

Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Testszerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély. 

Az influenza tünetei közé tartozik a láz, levertség, orrfolyás

Az influenza kezelése

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

Megelőzés

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás. Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Betegnek érzi magát esetleg influenziás az Elefánt Patikában mindig találrá gyógymódót.

Köhögés kezelése

Mi a köhögés?

Tünetek: köhögés

A köhögés előfordulása

Bárkit, bármikor elfoghat köhögés. A köhögés tünet, ezért nagyon sokféle betegség és állapot esetén köhöghet valaki. Így gyakorlatilag mindenkinél előfordulhat. Ugyanakkor a krónikus köhögés – a legalább 8 héten át tartó tünet – nem dohányzóknál is akár 40 százalékos előfordulást mutat.

A köhögés tünet, ezért nagyon sokféle betegség és állapot esetén köhöghet valaki

A köhögés okai

A köhögés jellemzőit alább tárgyalva, e jellemzők alapján igyekszünk majd rámutatni a lehetséges kiváltó okokra.

Ám előbb a krónikus köhögés leggyakoribb okokat tekintjük át. A krónikus köhögés – amely legalább nyolc hétig tart – számos okból következhet be. A gyakoribb esetek közül a Semmelweis Egyetem weboldalán nyolcféle betegségcsoportot, illetve okot elemeznek.

A leggyakoribb eset: a légúti fertőző betegségek

A krónikus köhögést leggyakrabban valamilyen fertőző betegség okozza. Ezek közé tartozik a megfázás vagy az influenza. Az influenza olyan vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

A köhögéssel járó fertőző légúti betegségek között súlyosabb a tüdőgyulladás, ilyenkor gyakran zöldes-sárgás váladék is keletkezik, gyakori a magas láz. A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése. Kiterjedése, kórokozói alapján számos fajtája kialakulhat, lehet lebenyes és gócos, okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is.

Asztma és allergiák

Az asztma és a légúti allergiák – ezeknek közös a gyökere, mert általában kóros immunreakció váltja ki őket – gyakori okai a tartós köhögésnek. 

Az asztma egyéb tünetei mellett (például mellkasi fájdalom, légszomj) köhögés is fellép, amely éjszaka és kora reggel fokozódik. Az effajta köhögés rohamokban jelentkezik sokszor, és valamilyen tényező váltja ki (pl. cigarettafüst, hideg levegő). Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni. 

A légúti allergiák a környezettől függően jelentkeznek. Ha valaki a szabadban köhög, akkor feltehetően valamilyen pollen okozza a problémát. 

Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD)

A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség (vagy obstruktív – légzési nehezítettséggel járó – bronchitis-emphysema) angol nevének rövidítése. Az angol név: Chronic Obstuctive Pulmonary Disease. Ez a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulása. Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés. 

Reflux betegség

A gastrooesophagialis reflux lényege, hogy a gyomorból sav csorog vissza a nyelőcsőbe a rosszul záródó gyomorszáj miatt. Legfőbb tünete a kínzó szívtájéki égő érzés – de kapcsolódhat hozzá köhögés is. A refluxszal kapcsolatban a Házipatika.com betegségleírásafelhívja a figyelmet arra, hogy ez a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, eredményeképpen a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom, azaz a refluxátum a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást okoz. A reflux jelensége, azaz a gyomortartalom visszaáramlása, időnként egészségesekben is előfordulhat: kiadós étkezés, előrehajlás, szoros ruházat is okozhatja a hasűri nyomás fokozódását, ugyancsak emiatt okozhat átmeneti kellemetlenséget a várandós édesanyáknak is. 

Szennyezett levegő, festékek és penész

A légszennyező anyagok irritáló hatásúak lehetnek a légutakra. Köhögéshez vagy tüdőirritációhoz vezethetnek, vagy akár asztmás rohamot is kiválthatnak. Bizonyos festékek vagy éppen a penész is lehet oka a krónikus köhögésnek. 

Heveny hörgőgyulladás (akut bronchitis)

A hörgők heveny gyulladása köhögés mellett láz, torok- és mellkasi fájdalommal is járhat. A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását jelenti. Heveny és idült formában jelentkezhet. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti (tracheobronchitis), rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul. 

ACE-gátlók

A magasvérnyomás-betegség kezelésére használják az úgynevezett ACE-gátlókat. Az ACE az angiotenzin konvertáló enzim rövidítése. Az ACE-gátlókat szedők egyötödét – a nőket inkább! – érintheti a krónikus, száraz köhögés. Az ACE-gátlókról részletesen lehet olvasni a HáziPatika.com írásában. Többek között az is kiderül ebből, hogy e szerek a vérnyomáscsökkentés mellett az érelmeszesedés folyamatát is kedvezően képesek befolyásolni. 

zamárköhögés (pertussis)

A szamárköhögés, bár van ellene kötelező, gyerekkori védőoltás, visszatérőben van. A védő hatás ugyanis tíz év elteltével gyengül, így előfordulhat, hogy ez okozza az elhúzódó köhögést (ilyenkor nem jelentkeznek a betegség klasszikus tünetei, a húzó, szamárhang szerű köhögés vagy a zavartság). A szamárköhögés tágabb értelmezés szerint – különböző kórokozók által okozott – tünetegyüttes (szindróma). A pertussisra a rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, a hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemző. Az életet veszélyeztető szövődményei főként csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő, egyébként a betegség spontán gyógyul. 

Ha nem a gyakoriság alapján akarjuk az okokat rendszerezni, akkor a köhögés okait anatómiai megjelenés alapján különíthetjük el. Ebben útmutatóul szolgált Dr. Barvircz János: Orvosi szemezgetések című könyve.

A köhögés okainak anatómiai felosztása

1. Felső légúti
– rhinitis (orrnyálkahártya gyulladása – ennek szezonális allergiás fajtája a légúti allergiákhoz tartozó szénanátha), orr-melléküreggyulladás (sinusitis), orrmandulagyulladás, krónikus orrgaratgyulladás, torokgyulladás
– orrpoliposis
– mandulagyulladás
– uvula-ödéma (ez a szájpadlásról “lelógó” nyelvcsap megduzzadását jelenti, ami elzárhatja a légutat)
– gégebetegségek, gégegyulladás, idegentest, daganat
– tracheitis (légcső gyulladása)

2. Alsó légúti
Tracheobronchialis (légcső-hörgő) eredetű:
– száraz köhögés
— bronchitis catarrhalis (hörghurut)
— asztma (asthma bronchiale)
— daganat
— szamárköhögés
— produktív köhögés
— bronchitis (oldódó fázis)
— tüdőtágulás
— idegentest

Pulmonalis (tüdő-) eredetű
– száraz köhögés, légmell, tüdődaganat
– produktív köhögés
– tüdőgyulladás, gócos tüdőgyulladás
– tüdőtágulás (emphysema) 
– tbc
– tályog
– ciszta

3. Mediastinalis (gátor) eredetű (A gátor a mellhártya két, belső fali lemeze közötti tér.)
– tumor 
– struma (pajzsmirigy megnagyobbodás)
– aneurizma (érfal megrepedése)

4. Neuromuscularis (idegek és izmok kapcsolatához kötődő) betegségek
– nervus recurrens paresis (hangszalagbénulás)
– reflux betegség (gastro-oesophagealis reflux) 

5. Keringési eredetű
– szívelégtelenség,
– tüdő ödéma

6. Pszichogén köhögés
– megszokás, szorongás

A köhögés diagnózisa

A köhögés tünet, tehát a diagnózishoz nem elegendő magának a köhögés tényének a megállapítása, hanem jellemzőinek a figyelembevétele is fontos. A jellemzőkből lehet ugyanis következtetni a kiváltó okra. A köhögésnél a szakértő akár már a hallása alapján is gondolhat a kiváltó okra, de természetesen a pontos diagnózis ennél alaposabb vizsgálatok alapján állítható fel.

Az anamnézis (kórtörténet) után következik általában a fizikális vizsgálat. Ha ennek alapján valamilyen betegség feltételezhető, akkor különböző képalkotó vizsgálati módszerek jöhetnek szóba: röntgen, ultrahang, CT, MRI. Léteznek légzésfunkciós vizsgálatok (a ki- és belégzés mennyiségére vonatkozó vizsgálatok), asztmás “provokációs vizsgálatok”, laborvizsgálatok (a váladék vizsgálata, vérkép vizsgálata). A számos további módszer közül megemlíthető még a bronchoszkópia, amely a hörgők és a légcső endoszkópos vizsgálata.

A köhögés diagnózisa

A köhögés tünet, tehát a diagnózishoz nem elegendő magának a köhögés tényének a megállapítása, hanem jellemzőinek a figyelembevétele is fontos. A jellemzőkből lehet ugyanis következtetni a kiváltó okra. A köhögésnél a szakértő akár már a hallása alapján is gondolhat a kiváltó okra, de természetesen a pontos diagnózis ennél alaposabb vizsgálatok alapján állítható fel.

Az anamnézis (kórtörténet) után következik általában a fizikális vizsgálat. Ha ennek alapján valamilyen betegség feltételezhető, akkor különböző képalkotó vizsgálati módszerek jöhetnek szóba: röntgen, ultrahang, CT, MRI. Léteznek légzésfunkciós vizsgálatok (a ki- és belégzés mennyiségére vonatkozó vizsgálatok), asztmás “provokációs vizsgálatok”, laborvizsgálatok (a váladék vizsgálata, vérkép vizsgálata). A számos további módszer közül megemlíthető még a bronchoszkópia, amely a hörgők és a légcső endoszkópos vizsgálata.

A köhögés kezelése

A köhögésnek annyiféle oka lehet, hogy természetesen a köhögést kiváltó betegségek kezelése jelenti az érdemi terápiát. Ugyanakkor bizonyos általános elvek megfogalmazhatók a köhögés kezelésével kapcsolatban. (Forrás: Dr. Barvircz János: Orvosi szemezgetések.)

– A beteget feleslegesen fárasztó improduktív köhögést feltétlenül csillapítani kell>. Sokszor már a levegő páratartalmának növelése elég a köhögés mérsékléséhez.
– A garat eredetű száraz köhögés kortyolgatással, cukorka szopogatásával is csillapítható.
– A bő folyadékbevitel segíti a légúti nyálkahártya-szekréciót (kiválasztást).
– Produktív köhögés esetén is szükség lehet az intenzitás csökkentésére.
– A köptetők néhány napos használata általában hasznos. Ám természetesen az adott betegségtől függ ezeknek az alkalmazása. Olyan betegnek, aki a megnövekedett mennyiségű váladékot nem tudja köhögéssel eltávolítani, annak köptetőket nem javallott adni. (Ilyen a helyzet a neuromuscularis betegségek – például hangszalagbénulás, reflux -, illetve a posztoperatív, azaz operáció utáni állapot esetén.) Köptetőt éjszaka sem javallott alkalmazni.
– Konkrét betegség esetén annak szakszerű kezelése szükséges.
– Az irritánsokat – pl. dohányfüst – a köhögés minden formájában kerülni kell.
– Az opioid köhögéscsillapítók idegrendszeri hatását figyelembe kell venni, a hozzászokás veszélyével is számolni kell – ilyeneket gyermekeknek lehetőleg nem kell adni.
– Oki diagnózisra és kezelésre kell törekedni (asztma, légúti idegentest, adenoid).
– Fiatal csecsemőkben, a perifériás légutak kiterjedt betegségeiben óvatosan alkalmazandók a köptetők. Figyelni kell, hogy az ilyen csecsemők képesek-e arra, hogy a váladékot el tudják-e távolítani.

A köhögés gyógyulási esélyei

A köhögést olyan sokféle betegség és állapot okozhatja, hogy a gyógyulási esélyeket az adott betegség és állapot, helyzet alapján lehet csak megítélni. A betegség kezelésétől függ a köhögés mint tünet eltűnése.

A köhögés megelőzése

A köhögés nagyon sokféle betegség és állapot válthatja ki. Ezek megelőzése – összességében – szinte lehetetlen. Természetesen az idegen test bekerülését például óvatos étkezéssel (halételeknél) előzhetjük meg. A megfázást vitaminok szedésével, megfelelő öltözködéssel vagy éppen sportolással – megfelelő edzettségi állapot elérésével – próbálhatjuk megelőzni. Légszennyezés ellen, fertőzések elkerüléséremaszkot hordhatunk. Kerülhetjük az irritáló anyagokat (dohányfüst, festékek, allergiát kiváltó virágpor), ám a köhögés tökéletes elkerülése aligha lehetséges.

Hasznos tudnivalók

A köhögés (kis)gyermekek esetén sürgősségi ellátást is indokolhat. Mentőt kell hívni, ha a gyermek fullad vagy ugató köhögési rohammal járó, nehéz, húzó belégzés jelentkezik. Idegentest félrenyelésekor is sürgősségi ellátás válhat szükségessé.

Ha a köhögésére keres gyógyszert, keresse nálunk Elefánt Patika ügyeletesgyóygszergytár.

Ügyeletes Gyógyszertár átalakítás