Tisztelt Partnerünk!

Az elmúlt napokban több helyen – leginkább közösségi médiában – terjedő hírek szerint, megkérdőjelezhető a szteroidok és nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) – igy az ibuprofen – alkalmassága a COVID-19 koronavírus-járvány tüneteinek enyhítésében.

A Sanofinál kiemelten fontos számunkra a fogyasztóink, a betegek, a saját munkavállalóink, családtagjaik és a hozzánk kötődő közösségek biztonsága, és legfőbb célunk a biztonságos és hatásos gyógyszertermékek folyamatos ellátásának biztosítása.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása az ibuprofen és a COVID19-fertőzés súlyosbodása közötti összefüggésről közzétett, klinikai vagy populációalapú adatokról, és a jelenleg elérhető információk alapján nem ellenzi az ibuprofen alkalmazását.

Amint a közelmúltban több egészségügyi hatóság, többek között az EMA is kijelentette: jelenleg nincs tudományos bizonyíték az ibuprofen és a COVID 19-fertőzés súlyosbodása közötti kapcsolatra.

Az uniós nemzeti kezelési iránymutatásokkal összhangban a betegek és az egészségügyi szakemberek továbbra is használhatják a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID-okat, amilyen az ibuprofen is), az engedélyezett termékinformációk szerint.

A Sanofi az egészségügyi hatóságokhoz hasonlóan szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és a világjárvánnyal összefüggésben e témával kapcsolatban felmerülő bármilyen új információt azonnal felülvizsgál.

Az EMA nyilatkozatával kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy COVID-19-fertőzés esetén a láz vagy fájdalom kezelésének megkezdésekor a betegeknek és egészségügyi szakembereknek minden elérhető kezelési opciót mérlegelniük kell, ideértve a paracetamolt és az NSAID-okat is. Minden gyógyszernek megvannak a maga előnyei és kockázatai, amelyek megtalálhatók az adott gyógyszer termékinformációjában.

Az egészségügyi szakembereknek és a betegeknek ismerniük kell saját országuk egészségügyi hatóságainak iránymutatásait.

Minden Sanofi készítményt a helyi hatóságok által jóváhagyott alkalmazási előírásnak és betegtájékoztatónak megfelelően kell alkalmazni.

Az ibuprofen, paracetamol és a metamizol láz és fájdalom kezelésére javallott. A közönséges nátha és influenza kezelésére vonatkozóan jól megalapozott adatok állnak rendelkezésre.

Magyarországon a Sanofi-Aventis Zrt. ibuprofen, paracetamol és a metamizol hatóanyagú láz és fájdalomcsillapító termékek forgalmazójaként elkötelezett a fogyasztók és a betegek biztonságossága iránt. Az ibuprofen tartalmú Algoflex termékcsalád hosszú évek óta alkalmazott fájdalomcsillapító a magyar lakosság körében, kedvező mellékhatás profillal.

Mint minden készítményünk esetében, ezúton is felhívjuk fogyasztóink, illetve az ellátásban közreműködők figyelmét, hogy alaposan tanulmányozzák a betegtájékoztatóban, illetve a csomagoláson feltüntetett utasításokat. A készítményt mindig ezeknek megfelelően alkalmazza.

Amennyiben a termékeinkkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük írjon a kapcsolat@sanofi.com e-mail címre.

SAHU.IBU.20.03.0141a (2020.03.24.)

Budapest, 2020. március 24.

Szörényi Beáta vezérigazgató

Sanofi-Aventis Zrt.

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Az influenza előfordulása

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek.

Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés).

Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.

Az influenza kezelése

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt

Megelőzés

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás.

Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Az influenzavírusoknak három csoportja van: az A, a B és a C típus. Az első kettő tehető felelőssé a szinte évente ismétlődő járványokért. Sérülékeny, könnyen elpusztítható vírusokról van szó, amelyek azonban a számukra kedvező időjárási viszonyok közepette akár embertömegek megbetegedését is okozhatják. Mutációik révén ráadásul folyamatosan változnak. Hiába gyárt megfertőződött szervezetünk ellenanyagot az adott vírus ellen, a következő évi járvány idején az ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott vírust, és nem nyújtanak védelmet ellene. Így egész életünkben fogékonyak vagyunk a fertőzésre.

Tünetek

Az influenza cseppfertőzéssel terjed: amikor belélegezzük a vírust, az megtámadja a felső légutak sejtjeit. A tünetek többsége egyszerre jelentkezik, általában négy nappal a fertőzés után.  A hatás hirtelen, erős és jellegzetes.

Tipikus tünetek a fejfájás, a száraz köhögés, a reszketés, az egész testre kiterjedő fájdalom és a magas, akár 40 °C feletti láz. Ahogyan szűnik a láz, a vizes orrfolyás és a torokfájás válik kínzóvá. A beteg extrém fáradtságot, gyengeséget érez, és napokig vagy akár hetekig nem képes visszanyerni az aktivitását. Már a tüneteket megelőző napon és utána egy hétig fertőzheti a környezetét.

Mivel az immunrendszer legyengül, az influenzában szenvedők könnyen egy másodlagos fertőzés, úgynevezett felülfertőzés áldozatai lehetnek. Ez többnyire akkor alakul ki, amikor a beteg állapota már javulni kezd. Ilyenkor újra magas láz, reszketés, a légzéskor jelentkező mellkasi fájdalom és sárgás-zöldes köpet jelenik meg. Az influenza felerősítheti a szív- és tüdőbetegséget, illetve más krónikus szindrómák tüneteit.

Kezelés

Nem érdemes túlságosan siettetni a gyógyulást, hiszen a korábbi aktivitáshoz való erőltetett, idő előtti visszatérés visszaesésre, szövődményekre hajlamosít. Elsősorban ágynyugalom javasolt, tehát ezeket a betegségeket szó szerint ki kell feküdni, és hagyni kell, hogy a szervezet maga küzdje le a kórokozót. Sok pihenéssel és kellő folyadékfogyasztással segíthetjük ezt a folyamatot.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: mivel az influenzát vírusok okozzák, antibiotikus kezelésre nincs szükség! (Hacsak nem lépnek fel másodlagos, bakteriális fertőzések.)

Tüneti kezeléssel enyhíthetjük kellemetlen panaszainkat. Izomfájdalmainkat csökkenthetjük fájdalomcsillapítókkal. A párásító-készülékek könnyítik a légzést, az orrspray pedig cseppfolyósítja az orrváladékot, így könnyebben megszabadulhatunk attól. A forró fürdő is jó szolgálatot tehet: mesterséges lázként megnehezíti a vírusok dolgát. Torkunkat tartsuk folyamatosan melegen egy sállal! Használjunk infralámpát! Jól fog esni a meleg, de amellett az infravörös sugárzás segíti a véráramlást, javítja az ellenállást, s nem utolsósorban pedig folyósítja a váladékot. (Fontos szabály azonban, hogy ne használjuk egyszerre öt percnél tovább!)

igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget

Megelőzés

Ha betartunk néhány egyszerű szabályt, sokat tehetünk a nátha és influenza megelőzéséért:

• Minden orrfújáshoz használjunk külön papír zsebkendőt, amelyet használat után azonnal dobjunk a szemetesbe. Orrfújás és tüsszentés után mossunk kezet.
• Mossunk gyakran kezet, különösen hazaérkezés vagy a munkahelyre való megérkezés után. A kézmosást követően kerüljük az agyonhasznált törülközőket, részesítsük előnyben a papírtörlőt, de leginkább a falra szerelt kézszárítót.
• Ne dörzsöljük a szemünket – a kórokozók nemcsak az orron és a szájon, hanem fertőzött kézzel a szemünkhöz nyúlva is bejuthatnak a szervezetünkbe.
• Fertőtlenítsük a gyakran használt tárgyakat! Jó, ha tudjuk, hogy a munkahelyünkön is találkozhatunk az influenza kórokozójával, hiszen az ott lehet a számítógép billentyűzetén vagy a kilincsen is. Ha lehet, töröljük át mindennap ezeket a tárgyakat. Ha a munkahelyünkön ebédelünk, a poharunkat, tányérunkat és evőeszközünket mindig mossuk el.
• Szellőztessünk minél gyakrabban! A vírus terjedésére annál nagyobb az esély, minél kevésbé van lehetőség a levegő cserélődésére. A valódi friss levegő beengedése a legjobb megoldás, de ahol csak klímaberendezés áll rendelkezésre, ott gondoskodjunk a gép rendszeres tisztításáról és fertőtlenítéséről!
• Öltözzünk melegen, rétegesen! Jó tudni, hogy a hőleadás több mint harmada a nyak és a fej bőrén történik!
• Kerüljük a tömeget! Ha nem muszáj, ne vegyünk részt tömegrendezvényen. Ha lehetséges, ne a tömegközlekedést válasszuk – ha ez nem megoldható, igyekezzünk kerülni a csúcsforgalmi órákat.
• Ha mégsem tudjuk elkerülni a tömeget, viseljünk sebészi maszkot!
• Mozogjunk rendszeresen, tartózkodjunk sokat a szabadban!
• Fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, igyunk sok folyadékot és aludjunk eleget!
• Ha betegnek érezzük magunkat, forduljunk orvoshoz! Telefonon is felvehetjük a kapcsolatot háziorvosunkkal vagy a háziorvosi ügyelettel, és tanácsot kérhetünk, miután tájékoztattuk az orvost a tüneteinkről és egyéb, már meglévő betegségeinkről vagy állapotunkról.
• Betegen maradjunk otthon, amíg a láz és az egyéb tünetek elmúlnak (kivéve, ha később mégis súlyosbodik az állapotunk). Ne menjünk dolgozni vagy iskolába, és betegségünk ideje alatt kerüljük a szoros személyes kapcsolatokat!
• Ne kezdjünk magunktól öngyógyításba, ha gyógyszeres kezelésre van szükségünk! Döntsön a kezelőorvosunk a vírusellenes gyógyszerek használatáról.

Influenzia tünetei és kezelése

Mi az influenza?

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Tünetek: levertség, hányinger, izomfájdalom, végtagfájdalom, hidegrázás, magas láz, torokfájás, mellkasi égő érzés, orrfolyás, borzongás, hátfájás, száraz köhögés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, hörghurut

Az influenza előfordulása

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

Az influenza okai

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek.
Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). 

Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Testszerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély. 

Az influenza tünetei közé tartozik a láz, levertség, orrfolyás

Az influenza kezelése

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

Megelőzés

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás. Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Betegnek érzi magát esetleg influenziás az Elefánt Patikában mindig találrá gyógymódót.