Hírek
feb
09
Ügyeletes gyógyszertár – influenzia tünetei és kezelése BY adminka

Influenzia tünetei és kezelése

Mi az influenza?

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

Tünetek: levertséghányingerizomfájdalomvégtagfájdalomhidegrázásmagas láztorokfájásmellkasi égő érzésorrfolyásborzongáshátfájásszáraz köhögéskönnyezéskötőhártya-gyulladáshörghurut

Az influenza előfordulása

Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma.

Az influenza okai

A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák. Az A típuson belül a szerkezeti adottságokból és állatvilági elterjedtségéből eredően olyan altípusok keletkezhetnek, melyek a 20 millió ember halálával járó 1918/19 évi spanyolnáthához hasonló világjárványt is képesek kiváltani.

Mind az A, mind a B típusú influenza vírusrészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön elhelyezkedő H és N jelű fehérjék (antigének) határozzák meg. Az általuk kiváltott immunreakciók képesek a fertőzés megakadályozására. Ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil. Éppen a fertőzések folyamán kialakuló immunreakciók sorozatos behatása eredményeként csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén genetikai változások révén némileg módosult szerkezetű antigének keletkeznek.
Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az állandó kisfokú változékonyság mellett az influenza A vírus felületi antigénjei teljesen ki is cserélődhetnek az emberi és állati influenza A vírusokkal történő kettős fertőzések kapcsán. Az ilyen genetikai kölcsönhatás eredményeként alakult ki az influenza A vírusnak az az altípusa, mely a fentebb említett spanyolnátha kórokozója volt, és azok az altípusok, melyek jelenleg is emberi megbetegedéseket okoznak (H3N2 és H1N1 altípusok). Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). 

Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban vagy februárban kezdődnek, és 8-10 hétig tartanak.

Az influenza tünetei, kórlefolyása

Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők.

A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek. A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Testszerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és -mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat.

A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat. A légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) súlyos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő, kóros folyamatokat (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese-, anyagcsere-betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt.

A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély. 

influenzia tunetei és kezelese - ügyeletes gyógyszertát - Elefantpatika

Az influenza tünetei közé tartozik a láz, levertség, orrfolyás

Az influenza kezelése

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl. orrdugulást oldó szerek vagy az inhalálás mérsékelhetik a tüneteket.

Megelőzés

A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja az időben elvégzett védőoltás. Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcinatörzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90%-ában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39%-kal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57%-kal csökkentheti.

A Magyarországon forgalomban lévő influenzavakcinák kizárólag inaktivált vírust, vagy annak csupán egy meghatározott részét tartalmazzák, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. Valamennyi készítményről elmondható, hogy csak igen ritkán lépnek fel olyan nem kívánt mellékhatások, – mint láz, fejfájás – melyek a vakcina beadásával összefüggésbe hozhatók. Helyi reakció (bőrpír, duzzanat az injekció helyén) az oltottak mintegy 20%-ában jelentkeznek, de ezek a reakciók általában enyhék és 48 órán belül elmúlnak.

Betegnek érzi magát esetleg influenziás az Elefánt Patikában mindig találrá gyógymódót.

feb
08
Ügyeletes gyógyszertár-Köhögés kezelése BY adminka

Köhögés kezelése

Mi a köhögés?

Tünetek: köhögés

A köhögés előfordulása

Bárkit, bármikor elfoghat köhögés. A köhögés tünet, ezért nagyon sokféle betegség és állapot esetén köhöghet valaki. Így gyakorlatilag mindenkinél előfordulhat. Ugyanakkor a krónikus köhögés – a legalább 8 héten át tartó tünet – nem dohányzóknál is akár 40 százalékos előfordulást mutat.

köhögés tünetei - ügyeletes gyógyszertár - Elefantpatika

A köhögés tünet, ezért nagyon sokféle betegség és állapot esetén köhöghet valaki

A köhögés okai

A köhögés jellemzőit alább tárgyalva, e jellemzők alapján igyekszünk majd rámutatni a lehetséges kiváltó okokra.

Ám előbb a krónikus köhögés leggyakoribb okokat tekintjük át. A krónikus köhögés – amely legalább nyolc hétig tart – számos okból következhet be. A gyakoribb esetek közül a Semmelweis Egyetem weboldalán nyolcféle betegségcsoportot, illetve okot elemeznek.

A leggyakoribb eset: a légúti fertőző betegségek

A krónikus köhögést leggyakrabban valamilyen fertőző betegség okozza. Ezek közé tartozik a megfázás vagy az influenza. Az influenza olyan vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

A köhögéssel járó fertőző légúti betegségek között súlyosabb a tüdőgyulladás, ilyenkor gyakran zöldes-sárgás váladék is keletkezik, gyakori a magas láz. A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése. Kiterjedése, kórokozói alapján számos fajtája kialakulhat, lehet lebenyes és gócos, okozhatják vírusok és baktériumok egyaránt, és vannak a korábban ismert kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos előfordulásai is.

Asztma és allergiák

Az asztma és a légúti allergiák – ezeknek közös a gyökere, mert általában kóros immunreakció váltja ki őket – gyakori okai a tartós köhögésnek

Az asztma egyéb tünetei mellett (például mellkasi fájdalom, légszomj) köhögés is fellép, amely éjszaka és kora reggel fokozódik. Az effajta köhögés rohamokban jelentkezik sokszor, és valamilyen tényező váltja ki (pl. cigarettafüst, hideg levegő). Asztmás állapotban a légutakat a hörgő-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat és a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása beszűkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegőt beszívni. 

A légúti allergiák a környezettől függően jelentkeznek. Ha valaki a szabadban köhög, akkor feltehetően valamilyen pollen okozza a problémát. 

Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD)

COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség (vagy obstruktív – légzési nehezítettséggel járó – bronchitis-emphysema) angol nevének rövidítése. Az angol név: Chronic Obstuctive Pulmonary Disease. Ez a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulása. Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés. 

Reflux betegség

A gastrooesophagialis reflux lényege, hogy a gyomorból sav csorog vissza a nyelőcsőbe a rosszul záródó gyomorszáj miatt. Legfőbb tünete a kínzó szívtájéki égő érzés – de kapcsolódhat hozzá köhögés is. A refluxszal kapcsolatban a Házipatika.com betegségleírásafelhívja a figyelmet arra, hogy ez a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, eredményeképpen a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom, azaz a refluxátum a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást okoz. A reflux jelensége, azaz a gyomortartalom visszaáramlása, időnként egészségesekben is előfordulhat: kiadós étkezés, előrehajlás, szoros ruházat is okozhatja a hasűri nyomás fokozódását, ugyancsak emiatt okozhat átmeneti kellemetlenséget a várandós édesanyáknak is. 

Szennyezett levegő, festékek és penész

A légszennyező anyagok irritáló hatásúak lehetnek a légutakra. Köhögéshez vagy tüdőirritációhoz vezethetnek, vagy akár asztmás rohamot is kiválthatnak. Bizonyos festékek vagy éppen a penész is lehet oka a krónikus köhögésnek. 

Heveny hörgőgyulladás (akut bronchitis)

A hörgők heveny gyulladása köhögés mellett láz, torok- és mellkasi fájdalommal is járhat. A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását jelenti. Heveny és idült formában jelentkezhet. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti (tracheobronchitis), rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul. 

ACE-gátlók

A magasvérnyomás-betegség kezelésére használják az úgynevezett ACE-gátlókat. Az ACE az angiotenzin konvertáló enzim rövidítése. Az ACE-gátlókat szedők egyötödét – a nőket inkább! – érintheti a krónikus, száraz köhögés. Az ACE-gátlókról részletesen lehet olvasni a HáziPatika.com írásában. Többek között az is kiderül ebből, hogy e szerek a vérnyomáscsökkentés mellett az érelmeszesedés folyamatát is kedvezően képesek befolyásolni. 

zamárköhögés (pertussis)

A szamárköhögés, bár van ellene kötelező, gyerekkori védőoltás, visszatérőben van. A védő hatás ugyanis tíz év elteltével gyengül, így előfordulhat, hogy ez okozza az elhúzódó köhögést (ilyenkor nem jelentkeznek a betegség klasszikus tünetei, a húzó, szamárhang szerű köhögés vagy a zavartság). A szamárköhögés tágabb értelmezés szerint – különböző kórokozók által okozott – tünetegyüttes (szindróma). A pertussisra a rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, a hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemző. Az életet veszélyeztető szövődményei főként csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő, egyébként a betegség spontán gyógyul. 

Ha nem a gyakoriság alapján akarjuk az okokat rendszerezni, akkor a köhögés okait anatómiai megjelenés alapján különíthetjük el. Ebben útmutatóul szolgált Dr. Barvircz János: Orvosi szemezgetések című könyve.

A köhögés okainak anatómiai felosztása

1. Felső légúti
– rhinitis (orrnyálkahártya gyulladása – ennek szezonális allergiás fajtája a légúti allergiákhoz tartozó szénanátha), orr-melléküreggyulladás (sinusitis), orrmandulagyulladás, krónikus orrgaratgyulladás, torokgyulladás
– orrpoliposis
– mandulagyulladás
– uvula-ödéma (ez a szájpadlásról “lelógó” nyelvcsap megduzzadását jelenti, ami elzárhatja a légutat)
– gégebetegségek, gégegyulladás, idegentest, daganat
– tracheitis (légcső gyulladása)

2. Alsó légúti
Tracheobronchialis (légcső-hörgő) eredetű:
– száraz köhögés
— bronchitis catarrhalis (hörghurut)
— asztma (asthma bronchiale)
— daganat
— szamárköhögés
— produktív köhögés
— bronchitis (oldódó fázis)
— tüdőtágulás
— idegentest

Pulmonalis (tüdő-) eredetű
– száraz köhögés, légmell, tüdődaganat
– produktív köhögés
– tüdőgyulladás, gócos tüdőgyulladás
– tüdőtágulás (emphysema) 
– tbc
– tályog
– ciszta

3. Mediastinalis (gátor) eredetű (A gátor a mellhártya két, belső fali lemeze közötti tér.)
– tumor 
– struma (pajzsmirigy megnagyobbodás)
– aneurizma (érfal megrepedése)

4. Neuromuscularis (idegek és izmok kapcsolatához kötődő) betegségek
– nervus recurrens paresis (hangszalagbénulás)
– reflux betegség (gastro-oesophagealis reflux) 

5. Keringési eredetű
– szívelégtelenség,
– tüdő ödéma

6. Pszichogén köhögés
– megszokás, szorongás

A köhögés diagnózisa

A köhögés tünet, tehát a diagnózishoz nem elegendő magának a köhögés tényének a megállapítása, hanem jellemzőinek a figyelembevétele is fontos. A jellemzőkből lehet ugyanis következtetni a kiváltó okra. A köhögésnél a szakértő akár már a hallása alapján is gondolhat a kiváltó okra, de természetesen a pontos diagnózis ennél alaposabb vizsgálatok alapján állítható fel.

Az anamnézis (kórtörténet) után következik általában a fizikális vizsgálat. Ha ennek alapján valamilyen betegség feltételezhető, akkor különböző képalkotó vizsgálati módszerek jöhetnek szóba: röntgen, ultrahang, CT, MRI. Léteznek légzésfunkciós vizsgálatok (a ki- és belégzés mennyiségére vonatkozó vizsgálatok), asztmás “provokációs vizsgálatok”, laborvizsgálatok (a váladék vizsgálata, vérkép vizsgálata). A számos további módszer közül megemlíthető még a bronchoszkópia, amely a hörgők és a légcső endoszkópos vizsgálata.

A köhögés diagnózisa

A köhögés tünet, tehát a diagnózishoz nem elegendő magának a köhögés tényének a megállapítása, hanem jellemzőinek a figyelembevétele is fontos. A jellemzőkből lehet ugyanis következtetni a kiváltó okra. A köhögésnél a szakértő akár már a hallása alapján is gondolhat a kiváltó okra, de természetesen a pontos diagnózis ennél alaposabb vizsgálatok alapján állítható fel.

Az anamnézis (kórtörténet) után következik általában a fizikális vizsgálat. Ha ennek alapján valamilyen betegség feltételezhető, akkor különböző képalkotó vizsgálati módszerek jöhetnek szóba: röntgen, ultrahang, CT, MRI. Léteznek légzésfunkciós vizsgálatok (a ki- és belégzés mennyiségére vonatkozó vizsgálatok), asztmás “provokációs vizsgálatok”, laborvizsgálatok (a váladék vizsgálata, vérkép vizsgálata). A számos további módszer közül megemlíthető még a bronchoszkópia, amely a hörgők és a légcső endoszkópos vizsgálata.

A köhögés kezelése

A köhögésnek annyiféle oka lehet, hogy természetesen a köhögést kiváltó betegségek kezelése jelenti az érdemi terápiát. Ugyanakkor bizonyos általános elvek megfogalmazhatók a köhögés kezelésével kapcsolatban. (Forrás: Dr. Barvircz János: Orvosi szemezgetések.)

– A beteget feleslegesen fárasztó improduktív köhögést feltétlenül csillapítani kell>. Sokszor már a levegő páratartalmának növelése elég a köhögés mérsékléséhez.
– A garat eredetű 
száraz köhögés kortyolgatással, cukorka szopogatásával is csillapítható.
– A bő folyadékbevitel segíti a légúti 
nyálkahártya-szekréciót (kiválasztást).
– 
Produktív köhögés esetén is szükség lehet az intenzitás csökkentésére.
– A 
köptetők néhány napos használata általában hasznos. Ám természetesen az adott betegségtől függ ezeknek az alkalmazása. Olyan betegnek, aki a megnövekedett mennyiségű váladékot nem tudja köhögéssel eltávolítani, annak köptetőket nem javallott adni. (Ilyen a helyzet a neuromuscularis betegségek – például hangszalagbénulás, reflux -, illetve a posztoperatív, azaz operáció utáni állapot esetén.) Köptetőt éjszaka sem javallott alkalmazni.
– Konkrét betegség esetén annak szakszerű kezelése szükséges.
– Az 
irritánsokat – pl. dohányfüst – a köhögés minden formájában kerülni kell.
– Az 
opioid köhögéscsillapítók idegrendszeri hatását figyelembe kell venni, a hozzászokás veszélyével is számolni kell – ilyeneket gyermekeknek lehetőleg nem kell adni.
– Oki diagnózisra és kezelésre kell törekedni (asztma, légúti idegentest, adenoid).
– 
Fiatal csecsemőkben, a perifériás légutak kiterjedt betegségeiben óvatosan alkalmazandók a köptetők. Figyelni kell, hogy az ilyen csecsemők képesek-e arra, hogy a váladékot el tudják-e távolítani.

A köhögés gyógyulási esélyei

A köhögést olyan sokféle betegség és állapot okozhatja, hogy a gyógyulási esélyeket az adott betegség és állapot, helyzet alapján lehet csak megítélni. A betegség kezelésétől függ a köhögés mint tünet eltűnése.

A köhögés megelőzése

A köhögés nagyon sokféle betegség és állapot válthatja ki. Ezek megelőzése – összességében – szinte lehetetlen. Természetesen az idegen test bekerülését például óvatos étkezéssel (halételeknél) előzhetjük meg. A megfázást vitaminok szedésével, megfelelő öltözködéssel vagy éppen sportolással – megfelelő edzettségi állapot elérésével – próbálhatjuk megelőzni. Légszennyezés ellen, fertőzések elkerüléséremaszkot hordhatunk. Kerülhetjük az irritáló anyagokat (dohányfüst, festékek, allergiát kiváltó virágpor), ám a köhögés tökéletes elkerülése aligha lehetséges.

Hasznos tudnivalók

A köhögés (kis)gyermekek esetén sürgősségi ellátást is indokolhat. Mentőt kell hívni, ha a gyermek fullad vagy ugató köhögési rohammal járó, nehéz, húzó belégzés jelentkezik. Idegentest félrenyelésekor is sürgősségi ellátás válhat szükségessé.

Ha a köhögésére keres gyógyszert, keresse nálunk Elefánt Patika ügyeletesgyóygszergytár.

 

dec
11
A króm segítséget nyújthat a diéta tartásában BY adminka

A króm segítséget nyújthat a diéta tartásában

Egy 1800 cukorbetegen végzett kutatás eredménye kimutatta, hogy a résztvevők jelentős részének nehéz feladatnak bizonyul a vércukorszint-problémákra előírt diéta tartása. Olvasson tovább és tudja meg, hogyan segíthet ezeknek az embereknek a króm nyomelem napi szintű bevitele.

A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének új tanulmánya szerint a vércukorszint-problémákkal küzdő emberek fele nem képes követni a kezelésre ajánlott étrendet. A tanulmány, melyet 1800 férfi és nő bevonásával készítettek, a közelmúltban került bemutatásra a Nemzetközi Diabétesz Világnapon.

Cukor utáni vágyakozást eredményez az ingadozó vércukorszint

Króm vércukorszint beállítás - Elefánt PatikaNem egyszerű feladat egy diéta tartása, különösen akkor, ha ingadozik a vércukorszintünk. Amikor a vércukorszint visszaesik, erős cukor és szénhidrát utáni vágyakozást érezhetünk, ami még jobban megnehezíti a dolgunkat.

Azonban egészséges táplálkozással segíthetjük a vércukorszintünk stabilitását, ezért érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy nap mint nap mi kerül a tányérunkra.

 

 

 

 

A króm segíthet fenntartani az egyensúlyt

Az egyik módja a vércukorszint stabilan tartásának a Bio-Króm DIA étrend-kiegészítő alkalmazása. A készítmény szabadalmaztatott ChromoPrecise-t tartalmaz (egyedülálló króm élesztő), ami hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához. Ennek a készítménynek a kiegyensúlyozott és egészséges diétába való illesztése az ingadozó vércukorszint kezelésének meglehetősen jó módszere.

Az étrend-kiegészítő megkönnyíti a napi bevitelt

Króm segít - Étrend-kiegészítő - Elefánt Patika

A króm számos ételben megtalálható, ilyen a brokkoli, marhahús, árpa, szőlő, vagy éppen a bor.

 

Azonban nehéz megállapítani a pontos krómtartalmát ezeknek az ételeknek, míg a króm étrend-kiegészítővel – ezzel ellentétben – képesek lehetünk minden nap ugyanazt a króm mennyiséget biztosítani a szervezetünk számára, ami a Bio-Króm DIA tabletták esetében 100 mikrogramm kiváló minőségű krómot jelent.

 

 

 

 

 

 

Az EFSA által ajánlott

Króm segít - Bio-Króm DIA - Elefánt PatikaAz Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is ajánlja a szerves króm élesztőt a normál vércukorszint fenntartásához.

A Bio-Króm DIA egy számos tudományos kutatás során dokumentált készítmény, melyek közül az egyik a Prágai Károly Egyetem kutatóinak nevéhez fűződik, akik bebizonyították, hogy a króm élesztős formula kedvező hatást gyakorol a szervezet glükóz anyagcseréjére.

dec
11
Újévi fogadalmak BY adminka

Újévi fogadalmak

Gyakran teszünk fogadalmakat szilveszterkor, hajlamosak vagyunk gondolkodás nélkül ígéreteket tenni. Pár nappal később azonban általában meggondoljuk magunkat. Érdemes talán kicsit spórolni a fogadalmakkal a sok csalódás helyett.

Fogadalmat tenni akkor érdemes, amikor már eleve szerettél volna valamit megvalósítani, és már csak egy utolsó löket hiányzik. Sokszor pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy miben kellene változtatnunk, csak még nem szánjuk rá magad. Lehet, hogy eljött az idő: elkezdeni dolgozni vagy többet aludni, leszokni a cigiről, mértéktelen piálásról stb.

Újévi fogadalmak - Elefánt Patika

Mi a baj az újévi fogadalmakkal?

Statisztikák is kimutatták, hogy a szilveszteri ígéretek mintegy 80 százalékát nem tartjuk be. Nagy részükről pedig 1-2 hónap alatt lemondunk. Ennek az az egyik oka, hogy legtöbben hirtelenjében, a hangulat hevében fogadnak meg dolgokat – nincs benne valódi elszántság. Az is gondot okoz, hogy általában ezek nem végiggondolt döntések – tervek nélkül pedig nagyon nehéz végigvinni bármit. Az újévtől kezdődően pedig szembesülnek a nehézségekkel, visszasüppednek a minden napokban, a szilveszter elveszíti jelentőségét, és ezzel a fogadalom is.

Népszerű fogadalmak

A statisztikák szerint Amerikában a lakosság 37 rendszeres sportolást, 13 százaléka rendszeres táplálkozást, 7 százalék pedig a káros szenvedélyek elhagyását fogadja meg (Miller és Marlatt 1998). Általában tehát az életmódbeli változások szerepelnek a legfontosabb célok között. Ha ezeket tényleg be akarjuk tartani, nem árt pár dologra odafigyelni.

Hogyan járhatsz sikerrel?

Nem jelent túl nagy nehézséget megfogadni dolgokat, pláne, ha már lecsúszott néhány pohár pezsgő. Egyesek babonából fogadkoznak, van, aki csak másokat utánoz. Ezeknek az ígéreteknek eredményessége általában nagyon csekély. Mi lehet mégis a megoldás arra, hogy betarthassuk fogadalmunkat, hogy ne kelljen csalódnunk akaraterőnkben? Hogy ne csak a kudarcot tapasztaljuk meg, hanem képesek legyünk tényleg változtatni rossz szokásainkon?

Lehet, hogy sokan lenézik az újévi fogadkozást, de önmagában azért becsületre méltó, hogy ott van valakiben a fejlődésre való vágy. Mindig érdemes célokat kitűzni magad elé. A lényeg, hogy ezeket vedd is komolyan, ha tényleg el akarod érni a kívánt változást. Íme, néhány jó tanács, ami segíthet a céljaid elérésében.

  • Mindig érdemes megfogalmazni egy úgynevezett „saját mantrát”, amit elővehetsz a nehezebb helyzetekben.
  • gondolkodj pozitívan.
  • Ne fukarkodj az önjutalommal, ha elértél egy új szintet.
  • Kerüld el azokat, akik visszatartanak céljaid elérésében.
  • Ne ronts ajtóstul a házba, maradj fokozatos.

 

Ahelyett, hogy lényegtelen problémákon agyalnál, gondold végig mik lehetnek a valódi gondok életviteledben. Tényleg a bulizás az oka annak, hogy sokat dohányzol? Ne a szórakozásról, hanem a cigiről mondj le!

Ne mások „jó tanácsai” szerint lavírozz. Ne azért fogadj meg valamit, mert valaki azt mondta neked, hogy az jó lesz neked.

Nem érdemes fogadalmat úgy kezdeni, hogy „majd holnap vagy egy hét múlva”, mert akkor félő, hogy örökké halogatni fogod. Kezd el abban a pillanatban, amikor ígéretet tettél magadnak.

Attól, hogy elsőre nem sikerült betartani a ígéretet, nem jelenti azt, hogy későbbiekben nem jöhet össze. Ne vess el, azért valamit, mert hibáztál, inkább próbálkozz újra. Ne görcsölj túlzottan – nem érdemes például úgy kezdeni egy fogadalmat, hogy „soha” vagy úgy, hogy „mostantól fogva mindig”.

Próbáld meg pozitív irányban megfogalmazni ígéreted magadnak: arról szóljon, hogy mit fogsz majd véghezvinni, és ne arról, hogy mit nem fogsz megtenni. „A nem eszem csokit mostantól” – helyett, inkább mondd azt: „mától sok gyümölcsöt fogok enni”.

Bónusz tanácsok

Biztos vannak környezetben olyanok, akik egy hajóban eveznek veled, és hasonló dolgokon szeretnének változtatni. Keresd meg őket és tölts velük időt, ösztönzitek majd egymást.

Nem ciki, ha leírod valahova döntésedet, akár vezethetsz naplót is célod megvalósításáról. Érdemes azt is leírni, ha már elértél valamilyen sikert.

A legfontosabb pedig, hogy bízzál magadban, és abban, hogyha eleget küzdesz valamiért, akkor biztosan sikerülni fog. Hajrá – fogadalmakra fel!

Forrás: szilveszter.hu

dec
11
Készülődés a karácsonyra BY adminka

Készülődés a karácsonyra

A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint varázsrituálé az élet szinte minden területére hatást gyakorolt.

A karácsonyi időszak tradícióiban egymásra csúsznak a kereszténység és a kereszténység előtti idők vallásos gyakorlatai. Ebben a sajátos keveredésben átfedésbe kerül az egyházi hitvilág és a régi, sokszor elfeledett eredetű mágikus hagyomány” – mondja Kisbán Eszter néprajzprofesszor. Az advent első napjától vízkeresztig tartó hetekben még a huszadik század első felében is általánosan elterjedt volt, hogy különböző mágikus gyakorlatokkal próbáltak hatni a család sorsára. A leginkább a bő terméshez, jószerencséhez és egészséghez kötődő praktikák gyökerei akár több ezer évvel ezelőttre is visszavezethetőek, és alapvetően a téli napforduló ősi ünnepéhez kötődnek.

Karácsonyra készülődés - Elefánt Patika

Az év végéhez, a gonosz és a sötétség elűzéséhez kapcsolódó mágikus népszokások sorát a Luca napi események nyitották meg. A népi hiedelmek szerint december 13-án kell megtenni azokat az óvintézkedéseket, amelyek távol tartják a boszorkányokat a háztól. A kulcslyukba ilyenkor fokhagymát dugtak, és szintén fokhagymával keresztet rajzoltak az ajtófélfára. A gyerekek körbejárták a házakat, és lopott szalmán térdepelve különböző mondókákkal gazdagságot idéztek a házra. Ilyenkor ültették a Luca-búzát is, amit a kemence közelében kicsíráztatva jóslásra használtak a következő év termésével kapcsolatban. Ezen a napon kezdik készíteni Luca székét is, melynek pontosan karácsony előestéjére kell elkészülnie, hiszen az éjféli misén erre fölállva meg lehet látni a tömegben rejtőző boszorkányokat.

Luca napja és karácsony között egész sor mágikus népszokás következett, de az ünnepi időszak legfontosabb gyakorlatai a karácsonyi vacsorához kötődnek, melynek során szinte minden mozzanat varázslatos jelentőséggel bír.  Karácsony előestéjén ünnepi böjtöt tartottak, mely azonban nem járt koplalással, épp ellenkezőleg; bár húst nem ettek, de az év leggazdagabb étkezéséhez terítettek meg. A fehér, hímzett abroszra az asszonyok kétfogásos vacsorához készítették elő a tányérokat és az étkészletet, de az asztalra került egy frissen sült házi kenyér, egy nagy fehérkalács, diós és mákos bejgli illetve két nagy tálban a főétel, mákos és juhtúrós öntött tészta is. A teríték azonban ezzel még nem állt készen; külön tálban felsodort ostyát és mézet, egy tányér száraz főtt borsót és egy karcsúnyakú, szenteltvizes üvegpalackot tettek az asztalra, a földre pedig gabonaszemeket hintettek a bő termés érdekében. Az étkezés egészen addig nem kezdődhetett el, míg minden a helyére nem került, hiszen az ünnepi vacsora abban is különbözött a hétköznapok megszokásától, hogy ilyenkor az asszony is végig ülve maradt, máskülönben balszerencsét hozott volna a családra.

Karácsonyra készülődés mézeskalács - Elefánt Patika

Mikor elkészült a teríték, behozták a legtöbbször lencséből, babból vagy savanyú káposztából készült friss, forró levest, és a család körbeállta az asztalt. A háziasszony ekkor kezébe vette az üvegpalackot, melyben a húsvéti vízszentelés óta őrizték a szenteltvizet, és tenyeréből pár cseppet hintett az abroszra. Az asztal megszentelése után a borsós tálból 4-5 szemet dobtak a szoba minden sarka felé, ezt nevezték az angyalok eledelének. „Érdekes, hogy mikor a népi szokások szerint valamilyen ételt az angyaloknak vagy más természetfeletti lénynek áldoztak fel, általában a család által fogyasztottaknál egy fokkal ősibb élelmiszert választottak. A XX. század elején, mikor már országszerte elterjedt az amerikai bab, valószínűleg a borsóra tekintettek így” – magyarázza Kisbán Eszter.

Az ünnepi vacsora egy kispohár rövidital – leggyakrabban egy kevésbé erős pálinka vagy fűszeres, cukros rum – lehajtásával kezdődött, mikor ezt megitták, végre az egész család asztalhoz ülhetett. Ekkor fölvágták a házi kemencében sütött kenyeret, és még a leves előtt mindenki elfogyasztott egy gerezd fokhagymát, ezzel védekezve az ártó szellemek ellen. A hagyma héját nem dobták el, hanem a karácsonyi időszak alatt keletkezett többi hulladékkal együtt megőrizték, majd újévkor a jó termés reményében szétszórták a kerti gyümölcsfák alatt.

Karácsonyra készülődés mákos bejgli - Elefánt Patika

 

Az étkezés során mindenki kedvére szedhetett magának a kirakott ételek közül, nem kellett mindent egyszerre elfogyasztani, mivel az ünnepi asztalt legkorábban 26-án, de inkább csak január elején bontották le. Ostyát, diót és almát azonban mindenkinek ennie kellett, mert ezeknek különleges, sorsformáló hatást tulajdonítottak. A mézbe mártogatott ostya megédesítette a következő évet, míg a dióval és az almával a várható betegségeket jósolták meg; aki az ünnep alatt hibás vagy férges gyümölcsöt talált, számíthatott rá, hogy valami kikezdi az egészségét. Az almát felhasználták egy másik szokáshoz is, mellyel a család egységét igyekeztek megőrizni. A családfő az étkezés végén kezébe vett egy gyümölcsöt, és annyi egyenlő darabra vágta föl, ahányan az asztalnál ültek, majd mindenki megette a maga gerezdjét. Ezzel a szertartásos osztozással a hiedelem szerint elérhették, hogy „hazataláljon, aki elveszett.”

Forrás: magyarkonyhaonline.hu

nov
12
EESZT a betegellátásban. BY adminka

EESZT és szerepe a betegellátásbanMi az EESZT és szerepe a betegellátásban.

Szeretné tudni, hogy mi az EESZT és hogyan segíti szolgáltatásai a betegellátást?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy egységes informatikai környezet, ami a legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel biztosít hatékony kommunikációt az egészségügyi ágazaton belül. A térhez két portálfelület tartozik, egy az egészségügyi szféra, másik a teljes lakosság számára. Az EESZT lakosság számára is hozzáférhető portálfelülete ügyfélkapus regisztrációt igényel, és a személyhez tartozó érvényes TAJ-számot is meg kell adni. Ezzel tudja a rendszer hitelesíteni a regisztrálót, hogy kizárólag a saját adataihoz férhessen hozzá.

A magyar e-egészségügyet megújító rendszer célja a lakosság minél gyorsabb, hatékonyabb és szolgáltatásorientáltabb ellátása. Ennek kulcsa az ellátó intézmények, kezelőorvosok és gyógyszertárak közötti folyamatos kapcsolatban rejlik, így az információk egységesek és elérhetőek. Az EESZT által használt e-egészsségügyi informatikai fejlesztések megnyitják az utat egy új, szolgáltatásorientált és betegközpontú egészségügyi ellátás felé. A rendszer szolgáltatásai egyidejűleg leegyszerűsítik az egészségügyi ágazat adminisztratív és adatszolgáltatási folyamatait is. További hasznos információkat és leírásokat találnak az EESZT Információs portálon